DILI, 24 janeiru 2025 (TATOLI)–Ministru Juventude Desportu Arte no Kultura (MJDAK), Nelyo Isaac Sarmento, hateten infraestrutura ne’ebé prepara ba jogu Komunidade Nasaun Ko’alia Lian Portugés (CPLP, sigla portugés) ne’e, Governu garante sei konklui antes jogu ne’e hala’o.
Notísia Relevante: KM aprova rezolusaun hodi kria komisaun eventuál interministeriál ba jogu CPLP iha 2025
“Ami sempre dehan katak, ba hadi’a infrastrutura ne’e antes fulan ida ou rua jogu ne’e la’o sei konklui. Ami haree ona kampu sira-ne’e só hadi’a makaas mak Estádiu Munisipál Dili tanba sei hadi’a pista foun, tau lampu no hadi’a di’ak tan uitoan mak haris fatin. Jináziu Dili hadi’a uitoan. Kampu sira seluk hanesan Becora iha ona kondisaun no seluk ne’e hadi’a liu de’it,” Ministru ne’e hateten ba jornalista sira iha edifisiu MJDAK Dili, sesta ne’e.
Nia dehan, jogu Xadres sei realiza iha Sentru Konvensaun Dili (CCD-sigla portugés), jogu basket 3 vs 3 ne’e sei realiza iha kampu MJDAK no sei hala’o mós iha Jináziu Dili.
Enkuantu kona-ba jogu tenis kampu ne’e kondisaun iha Universidade Nacionál Timor-Lorosa’e (UNTL), atletizmu realiza iha Estádiu Dili, futeból sei realiza mós iha Estádiu Dili, kaerate-do, taekwondo sei realiza iha Jináziu Dili.
Kona-ba bainaka sira-nia hela-fatin, nia dehan, sira identifika ona Ótel sia (9) iha Dili laran ho kondisaun di’ak, nune’e atleta sira hodi hela.
“Ha’u seidauk bele fó sai lai katak Ótel naran saida-saida maibé tempu besik ami sei fó sai ba imi,” ministru dehan.
Enkontru koordenasaun liña Ministeriál
Governu liuhusi Ministériu Juventude Desportu Arte no Kultura (MJDAK), sesta ohin, hala’o enkontru entre liña ministeriál dahuluk ba jogu CPLP nian hodi ko’alia kona-ba preparasaun jogu CPLP ne’e sei realiza iha Timor-Leste ne’e.
“Ohin, hanesan faze primeiru enkontru entre lina Ministeriál sira ba jogu CPLP nian. Ita hatene katak, ita iha komisaun Ministeriál no komisaun téknika ida iha Ministeriu nia laran atu koordena ba jogu CPLP ne’e. Iha enkontru ohin ne’e, ami hakarak partilla ba komisaun Ministeriál nian kon-ba saida mak ita atu halo ho preparativu sira no nia timeline to’o bainhira,” nia dehan.
Enkontru ne’e atu haree mós ba kondisaun balun ne’ebé presiza tau atensaun hanesan saúde nia preparasaun oinsá no saida mak prontu ona atu halo no seluk tan.
“Ita mós ko’alia kona-ba seguransa nian rasik ba jogu CPLP nian, entaun Ministeriu Interiór (MI) mai para atu rona ita hodi koordena di’ak liután. Iha enkontru ne’e, ami determina mós kona-ba sekretariadu tékniku ba jogu CPLP nian, atu bele fó sai informasaun ba públiku,” nia hateten.
Nia hatutan, lina Ministeriál hirak ne’ebé partisipa iha enkontru ne’e mak hanesan, Turizmu, Saúde, Ensinu Superiór, Ministériu Interiór, Ministériu Edukasaun, Ministériu Planeamentu Investimentu Estratéjiku, Ministériu Komérsiu Indústria, Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun no Sekretariu Estadu Komunikasaun Sosiál (SEKOMS).
Alende ne’e, iha 22 fevereiru, komisaun tékniku ba jogu CPLP sei to’o iha Timor-Leste atu halo verefikasaun ikus ba preparasaun Timor-Leste nian, nune’e sei lori mós ho naran atleta husi modalidade hirak ne’ebé sei kompete iha jogu ne’e kada nasaun.
“Iha 22 fevereiru, ekipa tékniku husi CPLP sei to’o Timor-Leste, sira mai halo verifikasaun ikus ba ita. Sira sei lori mós ho naran kada atleta sira husi nasaun ida-idak, ita agora hetan ona númeru atleta ho delegasaun sira hamutuk 700-resin. Ita konfirma ona São Tome e Principe no Guine Ecutoriál mak mai ho ema-ne’ebé númeru kiik, 35 hanesan ne’e. Seluk ne’e, 50 ba leten,” nia dehan.
Jogu CPLP tinan ida-ne’e sei hetan partisipasaun másimu husi Estadu-membru sira, ho delegasaun hanesan Angola mai hó partisipante 101, Brazil 101, Cabo Verde 101, Guiné-Bissau 61, Guiné Ekuatoriál 35, Mosambike 70, Portugál 101, São Tomé e Prínsipe 35 no Timor-Leste 101.
Eventu importante ida-ne’e hatudu Timor-Leste nia kompromisu atu haburas interkámbiu kulturál no atlétiku iha komunidade CPLP nia laran.
Istória kona-ba jogu tenis
Desportu ne’ebé oras ne’e koñesidu ho naran ‘Ténis’ mosu iha sékulu XIX iha Inglaterra, nu’udar desendente diretu husi saida mak ohin loron koñesidu nu’udar ‘Real Tennis’ ka ‘Jeu de paume’ (ne’ebé ohin loron kontinua hala’o nu’udar desportu ida ketak ho regra sira-ne’ebé kompleksu liu).
Torneiu ténis tuan liu iha mundu, Torneiu Wimbledon, hala’o uluk iha Londres iha tinan 1877. Edisaun dahuluk ida-ne’e hamosu debate ida kona-ba padronizasaun ba regra sira desportu nian.
Iha loron 21 fulan-maiu tinan 1881, Asosiasaun Nasionál Ténis Relvadu Estadus Unidus nian harii atu padroniza regra sira no organiza kompetisaun sira. EUA. Kampeonatu Nasionál Mane nian, agora kamieonatu ténis US Open, hala’o ba dala uluk iha tinan 1881 iha Newport, Rhode Island.
Torneiu feto nian harii iha tinan 1887. Desportu ne’e mós popular iha Fransa, ho French Open ne’ebé hahú iha tinan 1891. Nune’e, Wimbledon, US Open, French Open no Australian Open (hosi tinan 1905) sai hanesan eventu sira-ne’ebé prestijiadu liu iha ténis, buat ida-ne’ebé kontinua to’o ohin loron. Hamutuk, torneiu sira-ne’e hanaran Majors ka Slams (termu ida ne’ebé foti hosi baseball).
Regra sira-ne’ebé komprensivu liu mak promulga iha tinan 1924, husi Federasaun Regra Internasionál Ténis nian, ohin loron koñesidu hanesan Federasaun Internasionál Ténis nian, no mantein nafatin to’o ohin loron, ho mudansa prinsipál mak adisaun husi empate, ne’ebé dezenvolve husi Jimmy Van Alen .
Iha tinan hanesan, desportu ne’e sai husi Jogu Olímpiku sira, foin fila-fali iha tinan 1984 hanesan eventu promosionál ida.
Susesu husi eventu ne’e boot tebes to’o IOC deside atu introdús fali ténis hanesan desportu olímpiku iha edisaun 1988 iha Seoul. Davis Cup, kompetisaun globál prinsipál entre federasaun nasionál sira, eziste ona dezde tinan 1900. Versaun análoga ba feto sira maka Fed Cup, hahú iha tinan 1963.
Notísia Relevante: Timor-Leste preparadu sai uma-nain ba jogu CPLP
Jornalista : Hortencio Sanchez
Editór : Cancio Ximenes
