DILI, 02 Abríl 2025 (TATOLI)–Prezidente Komisaun C iha Parlamentu Nasionál (PN), Cedelízia Farria dos Santos, nota katak ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2025 ne’ebé foin atinje 11,4% iha trimestre dahuluk (janeiru-marsu) ne’e ki’ik.
“Komisaun seidauk simu relatóriu, maibé bazeia ba Portál Transparánsia, ezekusaun depois fin primeiru trimestre marsu ne’e foin mak atinje 11% de’it, ne’e ezekusaun ida ami haree katak ki’ikoan,” Prezidente Komisaun C hateten hodi responde ba jornalista Agência Tatoli, iha resintu PN, kuarta ne’e.
Tuir nia, iha trismestre dahuluk bainhira ezekusaun normál bele atinje entre 20% to’o 25%.
“Maibé agora foin 11% de’it no barak liu iha saláriu no vensimentu atinje númeru boot liu, kuaze 14%, tuir fali mak bens no servisu, tuir mai mak transferénsia públika. Ita hatene OJE 2025 tau orsamentu boot liu ne’e iha transferénsia públika, liuliu osan ba veteranu sira. Bainhira ita seidauk halo pagamentu ba orsamentu veteranu nian sei impaktu ba ita-nia ezekusaun,” nia akresenta.
Notísia relevante : PN aprova proposta OJE 2025 biliaun $2,6 iha finál globál ho votu afavór 42
OJE 2025 ho totál biliaun $2,6, kompostu husi saláriu no vensimentu milliaun $474,9 (reprezenta 23%), bens no servisu milliaun $392,8 (reprezenta 19%), transferénsia públika milliaun $762,7 (reprezenta 37%), despeza ho karatér kapitál menór no dezenvolvimentu milliaun $221,1 (reprezenta 21%).
“Orsamentu boot ita tau iha transferénsia públika impaktu mós husi ita atu halo pagamentu ba ita-nia veteranu lista 2009 agora ita akompaña hela,” Deputada Bankada Governu husi Kongresu Nasionál Rekonstrusaun Timorense (CNRT) ne’e ko’alia jerál ba ezekuaun OJE no seidauk identifika ministériu ne’ebé nia ezekusaun ki’ik liu.
Aleinde ne’e, Komisaun nota katak ezekusaun ki’ik tanba dahuluk haree ba kapitál dezenvolvimentu iha trimestre dahuluk ministériu no entidade públiku sira balun foin mak loke konkursu ba konstrusaun.
“Bens no servisu mós balun foin loke konkursu, ezemplu ba manutensaun ba transporte, fornesimentu kombustível, limpeza no seluk tan. Tuir loloos orsamentu ne’e aprova ona iha tinan 2024 fin dezembru, ne’ebé prosesu ne’e sira bele halo ona iha janeiru to’o marsu ne’e iha ona pagamentu balun, maibé tanba ida-ne’e sei fó impaktu hela ezekusaun ki’ik hela,” nia tenik.
Aleinde ne’e, prosesu konkursu sira dalabarak liuhusi sistema ne’ebé la’o kleur, tanba ne’e fó impaktu ba taxa ezekusaun orsamentu.
Nune’e, Deputada ne’e seidauk bele ko’alia kona-ba kualidade ezekusaun iha trismestre dahuluk.
“Ita-nia kualidade ne’e iha segundu trimestre bele hatete ona katak kualidade ne’e di’ak to’o iha ne’ebé, maibé ita haree kapitál dezenvolvimentu ne’ebé mak ita uza osan husi fundu, nia bele osan ne’e la’ós anuál nia, bele carry forward ba tinan oin ita haree filafali buat hotu dezenvolvimentu estrada sira no buat hotu la’o hela, hafoin kualidade di’ak,” nia katak.
Prezidente Komisaun C nafatin husu ba ministériu no entidade públiku sira atu idaidak tau-atensaun ba orsamentu ne’ebé aprova ona tuir programa no osan ne’ebé Parlamentu aprova no Prezidente Repúblika promulga.
“Se lae ita tenke halo planu ida-ne’ebé mak di’ak para iha inísiu ka médiu ita bele ezekuta, se lae to’o dezembru mak ita lufu-lafu osan ne’e tenke taxa ezekusaun sa’e, ita labele garantia kualidade ne’e di’ak, ita naran lufu-lafu de’it. Tanba ne’e, mi husu ba liña ministeriál sira atu tau-atensaun ba ita-boot sira-nia orsamentu tuir programa ne’ebé aloka ona atu ezekuta didi’ak tuir planu atu ita bele iha rezultadu di’ak, ezekusaun ho kualidade la’ós ita haree de’it ba ninia kuantidade,” nia hato’o.
Bazeia ba atualizasaun husi Portál Transparánsia to’o 02 Abríl ne’e, fó sai katak ezekusaun OJE 2025 ho ninia saldu orijen $2.617.141.657,21, kompromisu $133.559.740,36, obrigasaun $29.218.238,52 atuál $268.076.511,17, saldu atuál $2.186.287.167,16 no ninia ezekusaun atinje 11,4%.
PN iha Novembru 2024 aprova ona proposta-lei OJE 2025 ho montante biliaun $2,6 iha finál globál, ho rezultadu votu afavór 42, kontra 23 husi Deputadu Bankada Opozisaun FRETILIN no PLP no abstensaun 0.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editora : Julia Chatarina
