DILI, 13 Juñu 2025 (TATOLI) – Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Dili, halo adiamentu ba leitura akordaun desizaun kazu abuzu podér, partisipasaun ekonomia iha negósiu no administrasaun danoza ne’ebé envolve husi eis-Ministru Komérsiu, Indústria no Ambiente (MTCIA) António Conceição ‘Kalohan’ no argudu na’in-12.
Razaun Tribunál halo adiamentu ba leitura akordaun ba kazu ne’e tanba Tribunál konsidera katak kazu ne’e komplexu no presiza haree ninia enkuadramentu sira tanba ne’e Trubunál presiza tempu atu haree didi’ak.
Juiza Julmiati Freitas, esplika tuir loloos iha loron sesta, ohin, Tribunál lé leitura akordaun ba kazu abuzu podér, partisipasaun ekonomia iha negósiu no administrasaun danoza ne’ebé envolve husi eis-Ministru Komérsiu, Indústria no Ambiente (MTCIA, sigla portugés) no argudu na’in-12 seluk maibé tanba seidauk konklui buat balun entaun Tribunál deside adia nune’e fó biban ba Tribunál haree didi’ak molok konsta iha akordaun.
“Ohin deklara iha sala audiénsia julgamentu ida katak Trubunál seidauk bele lé leitura akordaun ba prosesu ida-ne’e. Tanba Tribunál konsidera katak prosesu ida-ne’e komplexidade tanba ne’e Tribunál husu atu halo adiamentu ba prosesu ida ba fali semana oin (20/6) mak foin lé leitura akordaun ba prosesu ne’e,” Juiza Julmiati deklara iha sala julgamentu TJPID, Kaikoli, sesta ne’e.
Nia argumenta, prosesu ida-ne’e komplexu tanba ko’alia kona-ba enkuadramentu prosesuál, liuliu ba faktu sira-ne’ebé atu konsta iha faktu sira iha prosesu ne’e iha pájina 25, enkuantu prova sira ne’e nia parte A to’o Z tanba ne’e Trubunál presiza haree didi’ak molok halo desizaun.
Nune’e mós juiz sira iha Tribunál Judisiál Primeira Instánsia ne’e atende prosesu barak kada loron tanba ne’e Juiz koletivu ne’ebé kaer prosesu ne’e laiha tempu atu halo diskusaun kle’an ba kazu ida-ne’e rasik, enkuantu iha tempu leet balun mak juiz koletivu ne’ebé kaer prosesu ne’e buka malu hodi halo diskusaun ba prosesu ne’e.
“Prosesu ne’e ami horisehik ami dilibera ona. Maibé hanesan ohin ha’u dehan, tanba kazu ida-ne’e komplexidade do prosesu tanba ita presiza haree kona-ba ninia enkuadramentu prosesu sira, entaun ohin ne’e ita labele halo leitura ba kazu,” nia konklui.
Rekorda fali katak iha sesta (23/5) fulan kotuk liuhusi alegasaun ba kazu abuzu podér, partisipasaun ekonomia iha negósiu no administrasaun danoza ne’ebé envolve husi eis-Ministru Komérsiu, Indústria no Ambiente no arguidu na’in-12 seluk.
Nune’e Ministeriu Públiku ne’ebé reprezenta husi Prokuradór Matias Soares husu Tribunál atu aplika pena efetivu tinan-ualu ba arguidu eis Ministru Komérsiu Industria Ambiente António Conceicao “Kalohan” ba pena prizaun efetivu tinan-ualu.
Enkuantu arguidu na’in-12 seluk Ministériu Públiku husu Tribunál atu aplika pena efetivu prizaun tinan-hitu no devolve osan Estadu ne’ebé sira utiliza ona.
Jornalista: Natalino Costa
Editór: Evaristo Soares Martins
