DILI, 29 Agostu 2025 (TATOLI)—Vise-Primeiru-Ministru, Ministru Koordenadór Asuntu Sosiál no Ministru Dezenvolvimentu Rurál no Abitasaun, Mariano Sabino Assanami husu Eskola Téknika Vokasionál no Grupu Teknolojia Indústria (ETV-GTI) Becora sai ezemplár ba ETV sira seluk iha Timor-Leste.
“Ita hakarak Eskola Téknika Vokasionál no Grupu Teknolojia Indústria (ETV-GTI) Becora, ida ne’e mak ezemplár no lidera eskola téknika sira seluk iha ita-nia rain. Tanba, ita iha eskola vokasionál ne’ebé mak iha Fatumaka-Gariuai-Baucau, eskola téknika ida mós iha Bobonaru, eskola vokasionál agrikola iha natarbora Manatutu, entaun teknika vokasionál ida-ne’e importante ba Estadu no rai ida-ne’e,” Mariano Sabino Assanami hateten iha nia diskursu bainhira halo diálogu eskolár hamutuk ho estudante sira husi Eskola Téknika Vokasionál no Grupu Teknolojia Indústria iha salaun ETV-GTI, Becora, ohin.
Eskola téknika vokasional ne’e, nia dehan, importante ba Estadu no rai ida-ne’e, dahuluk mak atu operasionaliza vizaun Estadu, planu estratéjiku dezenvolvimentu nasionál.
“Ita bele iha vizaun no ita bele iha hanoin ne’ebé mak furak, maibé atu operasionaliza vizaun sai realidade sai ka prátika, ida-ne’e presiza tékniku sira no presiza operasionalizadór sira, ida-ne’e mak importante. Tanba, ita-boot sira hanesan sosiedade hanesan fini atu sai vokasionál ba ita-nia planu estratéjiku dezenvolvientu nasionál ba futuru,” nia dehan.
Nia haktuir, atu renova setór oioin hanesan setór ekonomia, indústria, komérsiu no teknolojia (IT) presiza ita-boot sira-nia papel no servisu ne’ebé mak kualidad tebes.
“Ita-nia agrikultór sei tradisionál, tanba daudaun ne’e husi Minsitériu Agrikultura Peska Perkuária esforsu atu inova, esforsu atu moderniza, atu bele konvida joven sira bele partisipa. Tanba, hatene katak ita-boot sira mak bele haree husi mákina kiik ida muda hare kulit ba foos, depois muda mákina ba aban bainrua kuda hare nian no kuda batar, depois mákina mak kolleta ida-ne’e. Esforsu no matenek husi ita-boot sira, ida-ne’e importante ba Estadu no rai ida-ne’e,” nia hateten.
Nia relata, mákina inovasaun sira-ne’e importante atu konvida jerasaun sira atu bele hola parte iha setór agrikula, tanba setór agrikola mak setór fundamentu atu asegura Estadu no soberanu, presiza aihan ne’ebé mak soberanu no presiza sosiedade ne’ebé mak fó kakutak no servisu ba indepedentemente kria inovasaun sira.
Iha fatin hanesan, Reprezentante Ministra Edukasaun no Atuál Diretór Jerál Ensinu Sekundária iha Ministériu Edukasaun, Deolindo da Cruz, hateten ohin atu ko’alia kona-ba diálogu ba pás ne’ebé liga ho karáter atu kontribui ba dezenvolvimentu nasionál.
“Objetivu husi diálogu ne’e oinsá ita-nia oan sira bele hetan benifisiu ruma ba aban bainrua, bele kontribui ba ita-nia nasaun no Estadu liuhusi diálogu ba pás ho karáter atu konntribui ba dezenvolvimentu nasional,” Deolindo da Cruz hateten.
Diretora Eskola Téknika Vokasionál no Grupu Teknolojia Indústria Becora, Bendita de Almeida, dehan ETV-GTI Becora nu’udar institusaun públiku ne’ebé mak tutela iha Diresaun Nasionál Téknika Vokasionál ho ninia área juridka mak Edukasaun Munisípiu Dili.
“GTI hetan promove hodi sai refererénsia ba eskola vokasionál iha Timor laran tomak ho nia vizaun mak atu sai eskola tékniku vokasionál ida-ne’ebé mak exelente hodi prodús graduadu sira-ne’ebé iha abilidade tékniku kompotente, bazeia ba karáter ne’ebé prontu atu kompete iha mundu indústria no teknolojia globál,” Bendita de Almeida hateten.
Nia hateten, husi eskola ne’e atu forma estudante ne’ebé mak ho karáter dixiplina no profisionalizmu liuhusi dezenvolvimentu atetude, etika servisu no responsabilidade sosiál
“Totál profesór sira-ne’ebé mak hanorin estudante sira iha ne’e hamutuk 83 ne’ebé kompostu husi manorin matéria jerál no manorin husi ETV-GTI halo kooperasaun ho ajénsia KOICA iha área rekursu umanu, ne’ebé daudaun ne’e manorin voluntáriu husi Korea hamutuk na’in-lima (5) no husi ne’e na’in-tolu (3) hanorin lian Korea no na’in-rua (2) hanorin matéria produtivu, ida hanorin matéria produsaun no eletronika no ida seluk asesór,” nia esplika.
Entertantu, totál estudante hamutuk 1.342 kompostu husi departamentu sira hanesan konstrusaun sivil, mekánika automovel, mekánika produsaun, eletronika eletrisidade no informatika téknika (IT).
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
