DILI, 20 Novembru 2025 (TATOLI)—Prezidente Komisaun Funsaun Públika (KFP, sigla portugés), Letêncio de Deus, informa prosesu reforma obrigatóriu ba administrasaun públika Intitutu Públiku (I.P) no Empreza Públika (E.P) sei la halo redusaun ba funsionáriu maibé halo rasionalizasaun saláriu vensimentu tuir rejime jerál.
Notisia Relevante: Tinan oin KFP implementa reforma obrigatóriu ba funsionáriu
Nia hateten, bainhita hahú asume mandatu iha 2023 simu kedas orientasaun ida atu aprezenta kona-ba reforma administrasaun públika ba Governu Konstitusionál da-sia (IX), tamba ne’e maka ekipa ida husi Ministériu Finansa no Komisaun Funsaun Públika liuhusi drspaixu Primeiru-Ministru nian, hala’o kedas servisu lubuk ida atu bele identifika tanba saida mak sempre iha krítika liga ho atendementu no aumenta funsionáriu públiku no aumenta ba saláriu.
“KFP hamutuk ho Ministéria Finansa halo analiza ba saláriu no vensimentu, no aprezenta ona ba Konsellu Ministru hodi aprova montante hira mak ita halo rasionalizasaun. Iha ne’e, funsionáriu permanente laiha redusaun, hirak ne’ebé mak redús mak asesór sira, ba sira-ne’ebé kontratu sertu no sira-ne’ebé mak kontratu kazuál. Entaun, iha rasionalizasaun ida-ne’e, ita laharee atu redús funsionáriu maibé atu reajusta saláriu, katak ida-ne’ebé mak saláriu aas liu nia bele reajusta fali tuir rejime jerál administrasaun públiku nian,” nia hateten iha PN, ohin.
Nia dehan, hafoin ekipa ida-ne’e servisu no sira nota katak forsa traballu aumenta hela de’it inklui saláriu no vensimentu, entaun hahú husi 2015 menus husi rihun-50 forsa traballu no mai fali iha 2020 hahú sa’e maka’as tebes no agora kuaze rihun 70-resin.
Enkuantu liga de’it ba funsionáriu públiku iha administrasaun públika ne’e iha 65.300, ida-ne’e kauza tanba iha tinan barak nia laran TL la sentraliza rekrutamentu funsionáriu kazuál, funsionáriu ajente sira-ne’ebé rekruta direta husi lina ministeriál rasik.
“Ami mós nota katak salariu vensimentu hahú sa’e besik ona millaun $500, tanba iha ministériu sira kuaze utiliza dekretu-lei Governu númeru 6/2015 ne’ebé lei traballu sai hanesan baze ba kontratasaun ba asesor sira, kazuál no sira-ne’ebé mak termu sertu,” nia hateten.
Funsionáriu públiku ne’ebé permanente kontinua uza hela dekretu-lei númeru 24/2016, ne’ebé define klaramente saláriu ki’ik liu $115 no saláriu boot liu $742, maibé to’o ohin loron funsionáriu hotu seidauk atinje saláriu ida aas liu ne’e.
Maibé, bainhira kompara karik ho termu sertu, asesór siras ho kazuál sira iha diskripánsia ne’ebé boot tebe-tebes no kompara ho funsionáriu públiku kuaze rihun-39 ho ajente kazuál, asesór sira rihun-22 ho saláriu aas liu funsionáriu permanente.
“Ho hanoin ida-ne’e mak iha tinan ida-ne’e liuliu iha tinan 2026, ami sei halo reforma obrigatóriu ne’ebé hetan ona autorizasaun mós husi Parlamentu Nasionál. Parte husi reforma ida-ne’e, ami sei ko’alia kona-ba rasionalizasaun saláriu tanba iha funsionáriu balun ne’ebé servisu ho funsaun ne’ebé hanesan maibé sira-nia saláriu lahanesan, depende ba termu sertu dekretu-lei ne’ebé lahanesan. Entaun, entaun ita haree katak iha diskripánsia entre funsionáriu na’in-rua ne’e,” nia esplika.
Tamba ne’e, iha tinan 2026, pontu importante ida mak sei ko’alia kona-ba rasionalizasaun saláriu, entaun iha ne’e laiha hanoin dehan atu hatun saláriu maibé depende ba ninia dezempeñu servisu ne’e inklui mós iha Institutu Públiku, Empreza Públika sira no Sentru Reabilitasaun.
Primeiru-Ministru, Xanana Gusmão, hateten hadi’a administrasaun públika ne’e atu kompleta setór edukasaun no saúde, nune’e bele dehan kada ministériu balun iha tékniku no ejineiru de’it, maibé iha mós tenke fó valór rekoñse sira-nia esforsu.
“Iha ministériu balun, iha administrasaun de’it, nune’e ita tenke haree didi’ak buat sira-ne’e hotu. Se lae laiha rasionalidade ba saláriu, hanesan funsionáriu kazuál iha saláriu boot-liu fali ho funsionáriu permanente,” Primeiru-Ministru hateten.
Tanba ne’e, Governante ne’e dehan, iha reforma administrasaun públika, Governu estuda hela hodi hadi’a no monta sistema ida-ne’ebé mak imparsialidade ba saláriu no vensimentu.
Iha biban ne’e, Parlamentu Nasionál halo aprovasaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2026 ba Komisaun Funsaun Públika iha debate espesialidade ho votu afavór 43, kontra 0 no abstensaun 21.
Orsamentu ba KFP hamutuk $3.088.479 ne’e, aloka ba saláriu no vensimentu $1.908.752, bens servisu $908.350, kapitál menor $150.000 no kapitál dezenvolvimentu $121.377.
Iha livru OJE 2026 nian, iha HFP nia programa funsionamentu dezenvolvimentu institusionál prevee $807.833, programa reforma jestaun rekursu umanu iha administrasaun públika prevee $2.280.646, ho ninia sub-programa 13.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
