DILI, 03 Fevereiru 2026 (TATOLI)-Parlamentu Nasionál (PN) aprova, iha jeneralidade, projetu Lei númeru 9/VI(2a)-Regulamenta Prosesa Adosaun no alterasaun Kódigu Sivíl Lei númeru 10/2011, loron 14 Setembru.
Prezidente Parlamentu Nasionál, Maria Fernanda Lay, fó hikas projetu lei ne’e ba iha Komisaun F ne’ebé Trata Asuntu Saúde, Igualdade no Inkluzaun Sosiál hodi trata diskusaun iha faze espesialidade, ne’ebé sei foku espesífiku ba kada artigu.
Prezidente Komisaun F, Maria Gorumali Barreto, hateten projetu lei ne’e nia inisiativa mai husi deputadu na’in-sia iha Komisaun rasik mak elabora ho hanoin atu proteje no promove salvaguarda direitu labarik sira-nia ne’ebé konsagra ona iha Konstituisaun iha artigu 18.
Iha sorin seluk, deputada husi Partidu Kongresu Nasionál Rekonstrusaun Timorense (CNRT, sigla portugés), Virgína Ana Belo, apresia Komisaun F, ne’ebé ho esforsu no kapasidade elabora inisiativa lejizlativa ida kompleksu uitoan.
“Tanba ita seidauk iha rejime jerál ne’ebé fó protesaun ida másima ba labarik sira ba iha prosesu adosaun, projetu lei ne’e iha pasu signifikativu hodi reforsa papél Estadu nian atu fó garantia, protesaun, promosaun ba direitu labarik sira’’, nia afirma.
Tuir nia, ho projetu lei ne’e mós konkretiza implementasaun prátika husi prinsípiu interese boot liu labarik nian ne’ebé sai nu’udar pilár importante no determina desizaun hothotu ne’ebé orienta iha prosesu adosaun, ne’ebé tenke orienta de’it ba bem-estar seguransa, dezenvolvimentu integrál no futuru.
Ministru Justisa, Sérgio Hornai, konsidera proponente sira aprezenta projetu lei ne’e atu haree daudaun instrumentu legál balun kona-ba adosaun ne’e rasik.
Projetu lei ne’e iha ninia espozisaun motivu fundamenta ba nesesidade intervensaun lejislativa hodi haree lakuna norma prosedimentu no prosesuál kona-ba adosaun ezistente iha ordenamentu jurídiku, kompleta rejime substantivu adosaun nasionál, ne’ebé regula iha Kódigu Sivíl.
Nune’e mós regula adosaun internasionál, husi Konvensaun Haia relativa ba Protesaun ba Labarik no Kooperasaun iha Matéria Adosaun Internasionál.
Iha expozisaun motivu ne’e aprezenta mós enkuadramentu jurídiku konstitusionál, legál no internasionál aplikavel iha matéria adosaun. Aprezenta mós konteúdu diploma no referénsia opsaun polítika-lejislativa subjasente regulasaun prosesu adosaun.
Projetu lei ne’e iha artigu hamutuk 71, husi Kapítulu I Dispozisaun Jerál, Kapítulu II Adosaun Nasionál, Sesaun I Intervensaun Administrasaun Públika, Sesaun II Intervensaun Ministériu Públiku, Sesaun III Intervensaun Tribunál, Sesaun IV Prosesu adosaun.
Subsesaun I Preliminária, Subsesaun II Faze Preparatória Adosaun, Divizaun I Labarik, Divizaun II Kandidatu Adotante, Subsesaun III Faze Emperellamentu, Enkamiñamentu ba Adosaun, Tranzisaun no Konfiansa Labarik, Subsesaun IV Faze Pré-Adosaun, Subsesaun V Prosesu Judisiál Adosaun, Subsesaun IV Pós-Adosaun.
Kapítulu III Adosaun Internasionál, Sesaun I Dispozisaun Jerál, Sesaun II Autoridade Sentrál, Sesaun III Prosesu Adosaun Internasionál.
Kapútulu IV Alterasaun Kódigu Sívil ba artigu 68 alterasaun Lei númeru 10/2011, loron 14 Setembru. Kapítulu V Dispozisaun Finál.
Notísia relevante: https://tatoli.tl/2026/01/08/komisaun-f-hahu-audiensia-kona-ba-projetu-lei-adosaun/
Jornalista: Nelson de Sousa
Editora: Maria Auxiliadora
