DILI, 19 Fevereiru 2026 (TATOLI)—Diretora Veterinária Ministériu Agrikultura no Peska (MAP), Joanita Bendita João, hateten iha tinan 2025 ne’e MAPPF vasina ona animál hamutuk 30.983.
“Iha tinan 2025, ita vasina ona animál hamutuk 30.983 ne’e kompostu husi asu hamutuk 29.365, busa 1.451 no lekirauk hamutuk 167,” Joanita Bendita João hateten ba jornalista sira, bainhira partisipa workshop kona-ba utilizasaun ai-moruk antibiotiku iha Hotel Novu Turizmu, ohin.
Nia dehan, dadus ba tinan 2026 ne’e seidauk fó sai, tanba tékniku sira sei prepara hela ne’ebé seidauk iha númeru ezatu atu fó sai.
“Dadus raiva daudaun ne’e iha maibé diminui tebes husi programa vasinasaun ne’ebé mak ita halo, tanba ita haree kazu ne’e menus ona entaun ita tenke aselera vasina nune’e bele hamenus ona risku,” nia dehan.
Nia afirma, estoke vasinasaun raiva ne’e daudaun ne’e sufisiente hodi atende kazu raiva iha área risku sira.
Antes ne’e, Diretor Kompra Institutu Nasionál Farmásia Produtu Médiku, Sergio Belo, hateten estoke ai-moruk anti raiva sufisiente atu atende ba munisipiu sira-ne’ebé mak asu tata.
“Atualmente ita-nia estoke ai-moruk anti raiva sufisiente hela atu atende ba kazu asu tata ema iha munisípiu sira,” Sergio Belo informa ba jornalista sira iha INFPM.
Nune’e, Prezidente Institutu Nasionál Saúde Públika Timor-Leste, Nivio Sarmento, informa Ministériu Saude (MS) rejista ema mate ba raiva 24 iha tinan 2024 to’o 2026 nia laran.
“Fulan-Janeiru tinan 2024 to’o Janeiru 2026 rejista pasiente ne’ebé mak asu tata hamutuk 6.100 no husi númeru ne’e na’in-24 ho sintoma raiva to’o ikus lakon vida,” Nivio Sarmento dehan.
Nia esplika, kazu rua foun ne’ebé mak rejista iha fulan-Janeiru tinan 2026 ne’e mai husi Munisípiu Likisá no Ainaru.
Agora Programa sira-ne’e liuhusi intervensaun no halo vasinasaun masa ba animál liuliu asu nian ne’e la’o nafatin, tanba ne’e progama husi progama sira-ne’e no intervensaun maka’as liu tenke mai husu Ministériu Agrikultura Peska, Pekuária no Floresta liu husi Diresaun Nasionál Pekuária nian.
“Tanba ne’e sira mak servisu maka’as tebes, intervensaun liña primeiru mak mai duni husi Diresaun Nasionál Pekuária no ita husi saúde ema liu husi Ministériu Saúde rasik, prepara ai-moruk liu husik INFPM. Bainhira kazu ne’e mai duni fó vasina, atu nune’e bele prevene tanba iha kazu balun asu tata tiha lakohi relata no lakohi hakbesik fasilidade saúde. Bainhira asu tata tiha hanoin ne’e buat ida-ne’e hanesan baibain ida,” nia informa.
Tanba ne’e, Ministériu Saúde nafatin alastra ba komunidade atu kontinua halo vasina ba asu sira-ne’ebe asu ne’ebé sei dauk hetan vasina raiva.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
