DILI, 03 Dezembru 2025 (TATOLI) – Prezidente Parlamentu Nasionál, Maria Fernanda Lay, hateten revizaun ba Konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste nesesita estudu ida kle’an no konsensu demokrátiku husi partidu hotu ne’ebé hetan asentu parlamentár.
Nia hateten obra perfeita la eziste, maibé bainhira ko’alia kona-ba muda testu Konstituisaun nian tenke iha serteza duni katak mudansa ne’e atu halo sai di’ak liután. No revizaun ba Konstituisaun ida nunka bele halo hanesan ezersísiu ba esperimentasaun polítika, labele halo ho hanoin hodi koko to’ok de’it.
“Bainhira halo revizaun tenke hanoin barak uluk, fundamentasaun ba alterasaun tenke metin, no iha garantia katak mudansa sira sai nu’udar aperfeisoamentu tebes. Ne’e razaun dahuluk atu organiza semináriu ne’e, ita ko’alia Konstituisaun”, nia hato’o bainhira halo abertura ba semináriu ho tema “Perspetiva revizaun Konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste” ne’ebé organiza husi Parlamentu, iha edifísiu Ministériu Finansa, Aitarak-Laran, ohin.
Líder másimu órgaun soberania daruak ne’e hateten ezijénsia presiza dois terços (2/3) husi deputadu efetivu funsaun ne’e garantia konsensu demokrátiku iha duni ba revizaun ne’e. “Ida-ne’e nu’udar salvaguarda demokrátika esensiál. Iha kompozisaun Parlamentu agora, signifika katak Governu nia bankada sei presiza buka konsensu ho opozisaun”, dehan.
Hodi salienta katak Konstituisaun nu’udar lei importante liu hotu ba timoroan tomak, ezije konsensu boot liu ne’ebé la’ós de’it maioria, entaun sei laiha lejitimidade demokrátika atu altera lei fundamentál.
Presiza iha serbisu no obra kona-ba doutrina no jurisprudénsia
Maria Fernanda Lay hateten iha Timor-Leste falta mosu serbisu akadémiku no jurídiku barak no ho kualidade kona-ba Konstituisaun. “Presiza matenek-na’in no jurista sira serbisu barak tan kona-ba interpretasaun ba Konstituisaun ne’ebé iha ona”, dehan.
Aliende ne’e, ba kestaun konstitusionál oioin ne’ebé presiza hanoin kle’an, hanesan sistema fiskál no rezerva legál.
“Kona-ba kria taxa hamosu pergunta importante oioin, kompeténsia eskluziva Parlamentu to’o iha ne’ebé? Ida-ne’ebé Governu nia papél? Haketak loloos saida mak kompeténsia Parlamentu no Governu nian kona-ba matéria ne’e presiza klarifika di’ak liután”, katak.
Prezidente Parlamentu koloka lei ho valór parámetru no ierarkia norma sira-nian. “Bainhira ita iha lei ho valór paramétriku ba lei ordinária seluseluk [ka lei sira ne’ebé estabelese parámetru ba lei ordinária selu-seluk], pur zemplu lei orgánika ka lei enkuadramentu ne’e hamosu kestaun oioin kona-ba ierarkia ne’ebé tuir loloos ita hanoin kle’an lai, ida-ne’ebé estatutu loos ba lei sira-ne’e? Zona intermédia ne’e entre Konstituisaun no lejislasaun ordinária funsiona oinsá?”, nia hateten.
Maria Fernanda Lay koloka mós kona-ba ekilíbriu podér iha nomeasaun sira. Tanba iha esperiénsia foin daudaun hatudu, ekilíbriu entre podér konstituisionál-Prezidente Repúblika, Parlamentu no Governu presiza klarifika di’ak liután.
Prezidente Parlamentu dehan prosesu ba revizaun ne’e tenke iha duni esforsu hodi hanoin kle’an, hanesan halo semináriu, debate kualidade, identifika lakuña liuhusi prátika, estudu, no konsensu.
Notísia relevante: Ohin, Parlamentu realiza semináriu kona-ba revizaun ba Konstituisaun
Jornalista: Nelson de Sousa
Editora: Maria Auxiliadora
