DILI, 17 Fevereiru 2026 (TATOLI)–Koordenadór Ensinu Báziku Filiál (EBF) 369 Bebonuk, Abílio de Jesus Garcia, solisita Ministériu Edukasaun (ME) atu haree uma-kain ualu (8) ne’ebé okupa arredór eskola referida, ne’ebé perturba prosesu aprendizajen.
“Ha’u husu Ministériu Edukasaun atu tau-atensaun ba komunidade ne’ebé hela iha arredór eskola nian tanba perturba prosesu apredizajen iha eskola. Atu garante kualidade edukasaun presiza iha ambiente ne’ebé seguru, saudavel no dook husi barullu. Ha’u hato’o ona pedidu ida ba Xefe Suku Bebonuk nune’e hodi hein bainhira deklarasaun sai ona ha’u bele hasoru Ministériu Administrasaun Estatál (MAE) liuhosi Sekretáriu Estadu Asuntu Toponímia Organizasaun Urbana (SEATOU) atu haree situasaun eskola ida-ne’e,” nia dehan ba TATOLI iha nia kna’ar fatin, EBF 639 Bebunuk, Tersa ne’e.
Responsavel ne’e dehan arredór eskola ne’e ba estudante de’it para aprende, halimar no atividade desportu nian, la’ós komunidade halo movimentu.
“Ha’u halo ida-ne’e la’ós ba ha’u-nia an ka interese ha’u-nian maibé ba interese labarik no nasaun ne’e nian tanba labarik mak futuru dezenvolvimentu nasionál,” nia dehan.
Iha sorin seluk, Xefe Suku Bebonuk, Alfredo da Costa hateten EBF Bebonuk ne’e hato’o ona karta mai ne’ebé ho nia konteúdu katak husu xefe suku atu halo pedidu ida ba SEATOU.
“Maibé ha’u husu fali Koordenadór EBF ne’e halo karta ba Servisu Edukasaun Munisípiu Dili, nune’e enkamiña fali bá MAE no ministru estatál mak orienta SEATOU hodi bele haree kondisaun eskola. Relasiona ho ida-ne’e, tinan kotuk ha’u ba konversa ona ho família ida iha eskola ne’ebá. Komunidade mós iha razaun tanba hela kle’ur ona maibé la signifika xefe suku apoiu sira, lae. Arredór eskola ne’e eskola nian. Maibé importante mak iha mediasaun hodi iha solusaun ba problema ne’e,” Alfredo haktuir.
Autoridade lokál ne’e salienta, ba interese eskola no ba futuru jerasaun ne’e nian mak xefe suku apoiu komunidade muda sai.
“Ha’u mós uluk eskola iha EBF Bebonuk ne’e iha tempu Indonézia nian. Iha parte eskola oin ne’e militár Indonézia 745 sira-nia rezidénsia (rumah dinas-termu lian Indonézia) ne’ebé daudaun ne’e sai koziña merenda eskolár nian. Iha sorin fali família ida mak hela ne’ebá. Ne’ebé, ha’u husu edukasaun munisipál atu buka solusaun ba asuntu ida-ne’e. Pozisaun xefe suku nian mak karik karta ruma mai ita sei ba ko’alia ho sira. Tanba iha uma-kain seluk ha’u labele ko’alia liliu mana ida ho família hela iha laran. Sira la’ós foin mak mai, maibé sira hela antigu ona,” nia akresenta.
Iha fatin hanesan, sidadaun Olga de Fátima haktuir katak sira mak oferese rai ba eskola hodi harii eskola ba labarik sira.
“Ha’u hela iha ne’e bainhira ha’u-nia avó mane, tiu no apaa-boot sira entrega rai ne’e mai ami, ami halo toos no kantadeiru no ami duni mak fó rai ne’e ba sira halo eskola no rai ne’e ami fó de’it, la selu ka la sosa. Tanbe rai ida ami hela ne’e la’ós arredór eskola nian tanba bainhira ha’u-nia avó mate dokumentu iha,” nia esplika.
Olga dehan bainhira koordenadór eskola ko’alia kona-ba rai ne’e arredór eskola nian, ne’e la loos.
“Rai ne’e privadu. Ami iha dokumentu ba rai ne’e nian. Ami la fó rai karik eskola oras ne’e laiha tanba avó sira haruka fó ba sira nune’e ami nia-oan sira iha Bebonuk eskola iha-ne’e. Duké bá Kampung-Baru, Aimutin ne’ebé dook depoiz hakat mota entaun fó rai ne’e ba sira halo eskola hodi Bebonuk nia oan sira eskola. Eskola ne’e harii iha Indonézia nia tempu iha tinan 1995,” nia haktuir.
Entretantu, Domingas Bobo, hosi Oekusi, subliña, sira hela iha ne’e kle’ur ona, antes tama 1999. Fatin ne’ebé daudaun hela ba ne’e la’ós rai Estadu maibé nafatin koopera ho estadu karik iha despaxu ruma.
“Kuandu Estadu haruka ami sai mak tenke fó kompensasaun ba ami mak sai. Tanba kuandu ami sai presiza buat ruma hodibele halo fali uma foun. Ami hela iha-ne’e halo negósiu ki’ik-oan hodibele sustenta moris família nian, selu labarik sira-nia eskola,” nia tenik.
Nune’e mós, Rita Fátima da Costa de Jesus, hosi Munisípiu Lautein hateten importante iha diretu ba sira hodibele halo fatin foun ida hodi oan sira eskola no halo negósiu ruma.
“Ami hela iha-ne’e antes 1999. Tanba ne’e ami mós iha diretu. Maibé nafatin koopera ho Estadu. Kuandu haruka sai importante iha kompensasaun atu ami bele halo uma foun ida hodi hela. Tanba ami-nia oan sira sei eskola,” nia afirma.
Hatán ba kestaunne’e, Sekretáriu Estadu Ensinu Sekundáriu Jerál no Tékniku Vokasionál, Domingos Lopes Lemos hateten tempu badak sei bá haree eskola referida.
“Ita bá haree no liberta ema hosi arredór ho fazeadamente. Ita identifika ona katak ita sei halo konstrusaun iha-ne’ebá,” nia dehan.
Jornalista: Osória Marques
Editór : Xisto Freitas da Piedade
