DILI,10 Abríl 2026 (TATOLI)- Prezidente Komisaun C, ne’ebé trata Asuntu Finansa Públika, Cedelízia Farria dos Santos, nota katak ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2026 ne’ebé foin atinji 18,3%, ekivalente besik millaun $420, husi totál biliaun $2,291 iha trismestre dahuluk ne’e ki’ik.
Nia dehan, normalmente tuir padraun sistema finanseiru, iha trimestre dahuluk nia ezekusaun tenke 25%.
Deputada ne’e hateten bazeia verba alokasaun orsamentu destina ba kada kategória hanesan saláriu no vensimentu ninia ezekusaun di’ak, maibé ezekusaun ki’ik mak iha kapitál menór, kapitál dezenvolvimentu, transferénsia públika no bens serbisu.
Tanba hanesan baibain sistema finanseiru iha trismestre dahuluk orsamentu balun foin halo transferénsia ba munisípiu, verba alokadu ba kapitál menór, kapitál dezenvolvimentu, no bens no serbisu presiza loké prosesu aprovizionamentu ne’ebé lori tempu naruk.
“Ida ne’e mak fó impaktu ba ezekusaun, maibé Komisaun nafatin monitoriza no husu ba Governu orsamentu ne’ebé ita aprova tenke ezekuta lala’is. Maibé, banhira osan ezekuta la’ós númeru de’it sa’e, iha terenu mós ita tenke haree, ezekuta loloos tuir regra,”Cedelízia Farria hato’o iha Parlamentu, ohin.
Membru husi órgaun lejizlativa ne’e, salienta ba oin Parlamentu ho Governu presiza haree fali sistema aprovizionamentu ne’ebé naruk liuliu lei sira iha lakuña implementasaun presiza hadi’a maibé nafatin garante transparánsia.
Deputada husi Kongresu Nasionál Rekonstrusaun Timorense (CNRT, sigla portugés) rekomenda nafatin ba Governu, liuhusi entidade relevante sira, atu haree ezekusaun iha verba kapitál dezenvolvimentu ba iha prosesu aprovizionamentu ho sériu, liuliu ba projetu infraestrutura sira, tanba dalabarak nota mosu burokrásia naruk.
“Maibé, iha preokupasaun seluk iha kapitál dezenvolvimentu osan liu millaun $5, tenke ba hetan vistu préviu husi Tribunál, dalabarak ita hasoru problema iha ne’e, ita asina tiha kontratu ba lansamentu konstrusaun ruma, maibé vistu préviu Tribunál fó kleur,”, preokupa.
Lembra katak iha 21 Novembru 2025 Parlamentu Nasionál liuhusi reuniaun plenaria estraordinária, aprova ona proposta OJE tinan fiskál 2026 ho montante biliaun $2, 219 iha finál globál ho votu afavór 42 , kontra 0 no abstensaun 23.
Montante ne’e aloka ba saláriu no bensimentu $476.870.249, bens no serbisu korrente $447.904.446, transferénsia públiku $820.710.160, kapitál menór $32.556,96, kapitál dezenvolvimentu $436.647.379.
Notísia relevante: MF disemina regra no prosedimentu ezekusaun OJE 2026 ba instituisaun Estadu sira
Jornalista: Nelson de Sousa
Editora: Isaura Lemos de Deus
