DILI, (TATOLI) – Diretór Jerál Autoridade Aduaneira (AA), José António Fátima Abílio, hatete volume importasaun iha janeiru 2018 to’o agora ne’e menus bainhira kompara ho tinan sira bá kotuk.
“Ne’e haree husi taxa ne’ebé mak ami koleta iha 2014, totál ne’ebé mak ami hatama ba kofre Estadu $67,561,323.21, agora, 2015 nian tun tiha uitoan, tanba momentu ne’ebá iha $66,046,745.45”, Abilio hatete iha eis edifísiu Ministériu Finansas, ohin.
Nia hatutan: “Iha 2016 nian ami konsege sa’e ba iha $75,283,106.02 no 2017 tuir loloos nia mantein nafatin nia ritmu millaun $75, maibé iha ne’e Oekusi nian latama ne’ebé iha $73,877,647.81 no Oekusi nian millaun $2 ne’ebé konta ba millaun $75”.
Entantu iha tinan ne’e husi janeiru to’o fin jullu, AA foin mak rekolla taxa $34,050,268.25. Bainhira kompara ho tinan kotuk to’o fulan hanesan ne’e hetan ona kuaze millaun $40 resin ba 50 hanesan ne’e.
“Maibé realidade foin millaun $34, depende situasaun sira ne’e, situasaun ida mak impase polítika, ida seluk mak kontrolu tabaku tanba agora iha rekizitu foun husi Ministériu Saúde estabelese importadór sira tenke kumpri, kuandu la’e ami tenke apreende (foti). Ami servisu hamutuk ho AIFAESA kontrola iha merkadu no ami rasik kontrola iha portu”.
Alinde ne’e importasaun serveja tanba agora ne’e Heneiken liuliu Bintang, ABC, Tiger ho Heneiken rasik ne’e empreza (Heneiken) mak reprezenta hotu sira, no importasaun tua ne’e laiha no seluk mak tama ho selu excise 1.90, maibé sobre investimentu kompañia Heneiken ne’e selu excise (impostu) ki’ik 0.40 ba sira ne’ebé ho alkol 4.5% no husi 4.5% ba leten ne’e selu 0.80%.
“Ne’ebé ita haree excise ne’ebé Heneiken selu ita espera nia retornu ne’e bele tama fali husi setór seluk hanesan absorve ema ba serbisu, kria kampu traballu maizumenus ne’e monu ba kompeténsia ema seluk, ami haree de’it mak reseita ne’e”, katak.
Hatutan volume importasaun rasik menus bainhira akompaña iha tasi-ibun baibain ró para barak, maibé agora ida, rua de’it.
“Kompañia sira atu hatama, mas situasaun hanesan ne’e nia auotomátika buka benefísiu. Nia atu hatama, mas volume sosa ne’e iha ne’ebé? Menus entaun nia redús tanba nia hatama mai barak mós buat ne’e ho durasaun, kuandu expire ona ne’e nia lakon saugati, ida ne’e mak nia kálkulu hotu”.
Ho impase polítika ida ne’e tuir AA nia observasaun ne’e implika ba setór hotu inklui Alfándega ne’ebé haree kona-ba importasaun no esportasaun.
Jornalista: Maria Auxiliadora
Editora: Rita Almeida
