DILI, 04 outubru 2021 (TATOLI)—Xefi Departamentu Moras la hadaet hosi Ministériu Saúde (MS), Frederico Bosco, informa, oras ne’e daudaun moras krónika lahadaet kuaze 44% husi kazu ema mate iha Timor-Leste.
“Tuir dadus Ministériu Saúde tinan 2019 -2020 katak kuaze 44% husi kazu ema mate iha Timor-Leste ne’e nia kauza husi moras la-hada’et hanesan ipertensaun, raan-midar, kankru, moras kardiovaskulár,” Xefi Departamentu Moras la hada’et MS, Frederico Bosco, ba TATOLI via telefone, ohin.
Kauza sira ne’e barak liu bele prevene. Ninia meiu prevensaun ida mak husi estilu-de-vida no ida seluk mak tenki halo prevensaun sedu. Se lae, mak iha ona komplikasaun tenki asegura halo tratamentu regulár para labele iha tan.
“Entaun Ministériu Saúde durante ne’e husi departamentu promosaun edukasaun saúde no aumezmu tempu dirasaun nasionál kontrolu moras kontinua promove abitu estilu-de-vida saudável”, katak nia.
Nia hatutan tan: “ezemplu halo ezersísiu fíziku ne’ebé mak regulár, ábitu alimentár; konsumu hahán ne’ebé mak saudavel hanesan hahán ne’ebé mak laiha mina, la iha midar barak. Masin mós la bele barak, maibé balansu. Entermu nutrisionál nian, labele iha karboidratu, tenki iha proteina, minerál, vitamina. Entaun, abitu ida ne’e ita nafatin promove ba ita- nia komunidade liuhusi departamentu promosaun edukasaun saúde”.
Antes ne’e, Ministériu Saúde integra ona iha kuríkulu eskolár iha Ministériu Edukasaun ninian para depois labarik sira dezde iha eskola primária hanorin ona sira kona-ba estilu-da-vida ne’ebé mak saudavel no abitu alimentár ne’ebé mak saudavel para depois ba futuru bele prevene, nune’e labele moras inklui mós uza alkool ho tabaku.Tanba kuaze tinan lima tama iha kuríkulu primária no sekundáriu nian ne’ebé hatama ona iha unidade saúde eskolár iha departamentu promosaun edukasaun saúde.
“Fatór ne’ebé mak kontribui ba abitu alimentár populasaun Timor-Leste mak dahuluk ita-nia nasaun maioria produtu sira husi rai-li’ur, mai ita konsumu iha rai-laran”.
“Hahán sira ne’ebé mai husi rai-li’ur barak liu mak hanesan supermi no hahán sira seluk. Supermi ne’e konsumu barak, hasa’e ita-nia tensaun no bele mós ema hetan má nutrisaun tanba ninia sodiu boot tebes no aumezmu tempu ba iha moras krónika la-hada’et, tensaun, raan-midar barak. Bele mós ataka fuan no stroke husi ne’e mak ita tenki prevene aan husi hahán sira ne’e,” nia hatutan.
Notísia relevante:Timor-Leste Realiza Primeiru Kampaña Sensibilizasaun Alkoolizmu
Jornalista: Felicidade Ximenes
Editór: Rafy Belo
