DILI, 14 jullu 2022 (TATOL)–Ministru Finansa, Rui Augusto Gomes, informa, Governu rekorre ona ba empréstimu konsensionál hosi parseiru dezenvolvimentu sira desde tinan 2012 to’o 2022, hamutuk millaun $731,5, ne’ebé hosi totál ne’e, Governu foin ezekuta millaun $257 ka 36%.
“Atu poupa ita-nia fundu petrolíferu, Ministériu Finansa (MF) rekorre ba empréstimu konsensionál, tanba ita labele rekore lai ba empréstimu komersiál sira, se lae ita laiha kapasidade atu selu, atu fó de’it ezemplu ida hosi tinan 2012-2022, Timor-Leste halo empréstimu ba Banku Dezenvolvimentu Aziátiku, Banku Mundiál no Japan International Cooperation Agency (JICA) hamutuk millaun $731,5, maibé hosi montante ne’e foin maka ezekuta ka dezenbolsa millaun $257,” Ministru hateten iha ámbitu debate kona-ba ‘Estado do País’, iha sala plenária Parlamentu Nasionál, kinta ne’e.
Notísia relevante: MF-ADB selebra akordu empréstimu millaun $35 hadi’a distribuisaun enerjia eletrisidade
Hosi empréstimu sira ne’e, Timor-Leste hahú selu filafali millaun $20,3 hosi tinan 2012 to’o 2022 ho juru millaun $18,4.
Aleinde ne’e, MF mobiliza rekursu hosi kooperasaun bilaterál, ne’ebé konsege hetan fundu millaun $180 hosi tinan 2017 to’o 2022.
“Osan millaun $180 ne’e osan fó de’it ka gratuita, Governu iha ona faze preparasaun ba asinatura akordu lubuk iha tempu badak,” nia akresenta.
Akordu ida ne’ebé mak sei akontese iha semana oin ho montante millaun $420, ne’ebé oferese gratuita hosi Estadu Unidu Amérika (EUA) liuhosi programa Millenium Challenge Corporation (MCC), millaun $6,2 hosi Korean International Cooperation Agency (KOICA) atu tulun empoderamentu joven sira, millaun $1,7 hosi JICA atu reabilita infraestrutura sira ne’ebé hetan estragu impaktu hosi dezastre naturál iha tinan 2021, no ikus liu maka ho Governu Austrália millaun $25 ba faze dahuluk.
Nune’e, governante ne’e garante katak mobilizasaun rekursu sira sei la’o nafatin tanba Governu tenta kapitaliza osan sira hosi parseiru no rekursu sira seluk atu proteze fundu petrolíferu.
Governu rekolla reseita a’as liu iha tinan 2016
Iha biban ne’e, Ministru Finansa relata mós katak, tinan ne’ebé rekolla reseita a’as ka boot liu mak iha tinan 2016 ho montante millaun $66,9.
“Kona-ba reseita la’ós petrolíferu, ezemplu hosi tinan 2018, haree hosi impostu saláriu, retensaun, rendimentu no servisu hamutuk millaun $57,9, se ita kompara ho tinan kotuk, tinan ida a’as liu mak millaun $66,9 iha tinan 2016,” Ministru adianta.
Hosi parte Aduaneira rekolla reseita ne’ebé boot hosi tinan 2018 to’o 2022 hamutuk millaun $310, ne’e tau hamutuk millaun $120 kada tinan.
“Ida-ne’e esforsu ne’ebé la’o hela, ita iha sorin ida sim ita aumenta Orsametu Jerál Estadu (OJE), iha sorin seluk mós ita tenta buka osan,” nia tenik.
Jornalista : Antónia Gusmão
Editora : Julia Chatarina
