iklan

OPINIAUN

Koñese moras rabies hodi salva ita, animál no Timor-Leste

Koñese moras rabies hodi salva ita, animál no Timor-Leste

Alipio De Almeida, Hakerek-na'in

Introdusaun

Ikus-ikus ne’e ita haree iha televizaun no mídia sosiál hanesan facebook, twitter, no seluktan kona-ba moras rabies (sinonimu: raiva, moras asu bulak) iha ita-nia viziñu, liu-liu iha kabupaten Timor Tengah Selatan (TTS), Provinsia Nusa Tenggara Timur, Indonézia. Hanesan ita hotu hatene, Kabupaten TTS nu’udar área ne’ebé besik ho ita-nia nasaun Timor-Leste, ne’ebé haketak de’it ho rai. Moras refere sai ameasa boot, la’ós de’it ba ita-nia animál istimada hanesan asu no busa, maibé ameasa mós ita ema nia vida, tanba moras rabies ne’e zoonosia. Katak, bele da’et husi animál ba ita ema.

Artigu ida ne’e hakerek hodi fahe informasaun kona-ba moras rabies, liu-liu oinsá nia hada’et husi animál afetadu ba ita ema, inklui maneira prevensaun no tratamentu bainhira ita ho ema ruma hetan ataka husi animál ne’ebé afetadu ho moras refere. Atu halo fasil ema kumpriende moras refere, artigu ne’e sei deskreve bazeia ba pergunta ne’ebé kumpletu ho nia resposta sira. Artigu ne’e mós publika nu’udar kontribuisaun ki’ik ida husi médiku veterináriu nian iha tempu selebrasaun loron mundiál rabies ou raiva nian ne’ebé kada tinan monu iha loron 28 setembru. Husi artigu badak ne’e mós bele kontribui ideia ba instituisaun relevante sira hanesan Ministériu Agrikultura, Pekuária, Peska, no Floresta, Ministériu Saúde, inklui ajénsia internasionál sira hodi bele foti medida di’ak ruma hodi proteje ita ema ho ita-nia animál sira iha ita-nia nasaun Timor-Leste.

 

Saida mak moras rabies?

Rabies nu’udar moras virál kontaziozu, no fatál la’ós de’it ba animál, maibé mós ba ita ema. Tanba, moras raiva ne’e zoonosa, fasil da’et, no kuandu mosu ona sinál klínika iha animál no ema afetadu, maka ema ou animál afetadu sei mate. Moras ne’e kauza husi virus, husi família rhabdovirida,e ho jenera Lysa virus. Manifestasaun klínika husi moras refere hatudu forma oin rua. Dauluk mak si’ak, no daruak mak sei paraliza.

 

Oinsá rabies hada’et?

Virus rabies moris iha saliva animál afetadu no sei hada’et liuhusi tata ou kamat ba ema ruma, ou saliva ka kabeen husi animál afetadu bele kona ema liuhusi kanek nakloken ruma iha ema nia isin. Depois animál afetadu tata ita ema, virus refere sei ataka sistema nervozu animál afetadu nian, no to’o kakutak husi ema afetadu. Virus raiva bele mós transmite ba ema nia isin liuhusi lambe husi animál afetadu ba ema nia kulit ou isin ne’ebé nakloke, ka mukosa ibun no inus sira.

 

Animál saida de’it mak bele hada’et virus asu bulak (virus rabies) ba ita ema?

Iha nasaun hirak iha sudeste aziátiku, animál asu mak hada’et ka transmite virus moras asu bulak ba ema. Maske nune’e, iha rejiaun seluk, busa, laho, niki no animál karnivora seluk mós bele hada’et moras raiva ba ema bainhira animál hirak ne’e tata ema. Rabies bele mós afeta ba balada mamalia seluk hanesan karau no kuda. Maske nune’e, seidauk iha evidénsia katak ema hetan moras bainhira han na’an no hemu susubeen husi balada karau kuandu na’an ho susubeen sira ne’e tein tasak didi’ak. Ema bele mós hetan rabies ema refere hetan transplantasaun organ hanesan kornea, tanba ne’e labele foti organ husi ema ne’ebé mate tanba moras rabies.

 

Oinsá ita halo tratamentu ba ema ne’ebé hetan tata husi asu ne’ebé pozitivu rabies?

Kuandu ema ruma hetan tata husi asu ou animál afetadu moras rabies, ita tenke halo buat hirak hanesan tuir mai:

  1. Kanek ne’e tenke fase ho bee ne’ebé halai ho sabaun ka antiséptika durante minute 10-15;
  2. Kanek refere tenke fase moos didi’ak ho alku 70% ka povidone iodine kuandu iha;
  3. Depois, lori lalais ema ne’e ba dotor ka fasilidade saúde ne’ebé besik hodi hetan tratamentu kontinuasaun.

 

Oinsá Rabies dezenvolve iha ita ema nia isin?

Virus raiva ne’ebé kona ema nia isin liuhusi saliva husi animál afetadu, tama ba ema nia isin husi kanek fatin tata nian, sei kontinua tama ba kulit okos hanaran tesidu sub-cutaneus kontinua ba tesidu muskulu, depois kontinua ba tesidu nervozu. Husi ne’e virus rabies sei muda medulla spinal no ikus liu ba kakutak. Kuandu virus to’o ona kakutak, ema ne’ebé afetadu rabies hahú hatudu mudansa iha nia komportamentu no sinál klínika bainhira virus rabies to’o iha kakutak ka cerebru.

Bainhira mak ema afetadu virus rabies hatudu sinál klíniku?

Hanesan mensiona iha leten, virus rabies ne’ebé ema hetan liuhusi animál tata, sei muda husi fatin tata ba tama ba tesidu nervozu nian no ikus liu ba kakutak. Kuandu virus rabies to’o ona kakutak mak foin ema ameasadu ka pasiente ne’e hahú hatudu mudansa iha nia hahalok sira, no hatudu mós sinál klínika. Husi tempu virus hahú tama ema nia isin liuhusi animál tata ne’e to’o sinál klínika mosu ne’e hanaran períodu inkubasaun. Períodu inkubasaun bele varia husi loron hirak nia laran, bele to’o fulan, no bele mós tinan ida nia laran.

 

Fatór saida de’it mak influénsia dezenvolvimentu virus rabies iha ema afetadu nia isin?

Infesaun husi virus rabies ne’e depende ba fatór sira mak hanesan: tipu espozisaun; nivel moras ne’e grave ka lae; kuantidade virus rabies ne’ebé tama ba isin; animál ne’ebé responsabiliza ba tata; estatutu imunidade vítima ne’ebé hetan tata; fatin tata nian. Fatin tata ne’ebé besik liu ba kakutak no área iha isin ne’ebé tesidu nervozu barak liu, jeralmente ho períodu  inkubasaun ne’ebé badak liu tanba virus to’o lalais kakutak.

 

Presiza tempu loron hira ba asu no busa hetan virus to’o hetan moras rabies? No to’o bele moris?

Hanesan mensiona iha leten, períodu  inkubasaun husi loron hirak nia laran, bele to’o fulan no bele mós to’o tinan. Maibé, durasaun tempu husi nia moras rabies ona to’o asu no busa afetadu ne’e mate bele han tempu husi loron ida to’o loron hitu nia laran.

 

Sinál klínika moras rabies iha asu afetadu mak oinsá?

Animál sira hanesan asu ne’ebé afetadu virus rabies, sei iha mudansa ba komportamentu ka hahalok hanesan:

  1. Tata arbiru de’it ka nara-naran tata maske laiha provokasaun ruma;
  2. Han arbiru sasán sira ne’e la’ós bai-bain, hanesan ai, pregu, fó’er, no seluk-seluk tan;
  3. Hala’o arbiru laiha razaun ruma ne’ebé klaru;
  4. Mudansa iha nia lian, husi lian bai-bain ne’e muda ba lian si’ak, no to’o lian lakon;
  5. Kabeen ka saliva barak liu no nafurin iha ibun.

Sinál klínika ema ne’ebé hetan moras rabies mak oinsá?

  1. Sente katar no moras iha fatin tata kanek nian;
  2. Isin manas;
  3. Isin baruk no sente ladi’ak;
  4. Ulun moras bele to’o loron haat;
  5. Ta’uk be ka idrofobia;
  6. La gosta lian barullu;
  7. La gosta naroman no bee;
  8. Si’ak, pois iperativu, no depresaun;
  9. Iha faze ikus, ema afetadu rabies haree be de’it sente ta’uk no hamosu espasmus iha kakorok;

 

Iha tratamentu espesifiku ruma ba pasiente moras rabies ka lae?

Kuandu to’o ona faze moras rabies, seidauk iha tratamentu espesifiku ruma. Signifika, ema ida ne’ebé hetan diagnoza moras rabies liuhusi hatudu ona sinál klínika sira, ema ne’e seidauk iha tratamentu espesifiku ruma hodi kontra moras rabies. Dalabarak, ema ne’ebé hatudu ona sinál klínika sempre mate. Rekomendasaun ruma husi médiku sira hodi uza aimoruk balun hodi halo tratamentu bazeia ba sinál klínika ka hanaran tratamentu sintomatika sempre iha, ezemplu kuandu mosu sinál klínika espasmu iha kakorik sira ne’e bele fó aimoruk anti espasmu nian. Dalabarak, ai-han atu fó han liuhusi ibun ne’e araska, nune’e tenke uza fluida liuhusi intravena. Tanba ne’e, prevene aan husi animál si’ak sira di’akliu duke ita kura.

 

Ema kona moras rabies ne’e fatál ka lae?

Moras rabies iha ema ne’ebé kauza husi virus rabies ne’e kuaze hotu-hotu sempre mate. Tanba seidauk iha tratamentu espesifiku ruma hodi kontra moras ida ne’e. Só iha faze foin hetan tata husi animál afetadu, ita hahú kedan halo tratamentu ba kanek hanesan mensiona iha leten mak pasiente refere sei bele rekopera. Maibé kuandu mosu ona sinál klínika, dalabarak ita tarde ona hodi halo tratamentu ba pasiente refere hodi bele di’ak hikas.

 

Bainhira mak ita bele hetan vasina anti rabies nian?

  1. Karik hetan tata husi asu no hetan kanek husi animál suspeitu rabies;
  2. Kuandu raan sai ona tan hetan estragus ka naklees iha kulit tan atu tata ka kamat;
  3. Kuandu kanek sira asu tata iha ona saliva ka kabeen;
  4. Kuandu asu ne’ebé tata ema ne’e oho tiha ona ka lakon tiha ona ka hatudu komportamentu la’ós hanesan bai-bain, ka asu ne’ebé tata ema ne’e diagnoza suspeita positivu ba moras rabies.

 

Karik asu ne’ebé tata ita hetan ona vasina anti rabies mak tata ema, ema refere presiza hetan vasinasaun ka lae?

Kuandu asu ne’ebé tata ema ne’e vasinadu ona ho vasina anti rabies, ema ne’ebé hetan tata ne’e la presiza tan hetan vasina anti rabies. Maibé, tenke hatene loloos katak asu ne’ebé tata ema ne’e vasinadu duni ho vasina anti rabies liuhusi tente laboratóriu.

 

Karik ita han na’an no hemu susubeen husi animál ne’ebé hetan infesaun virus rabies ne’e ita hetan moras rabies ka lae?

Risku aas ba ema ne’ebé han na’an matak no hemu susubeen fresku husi animál infetadu. Maibé, kuandu na’an ka susubeen husi animál infetadu mak te’in tasak ho di’ak, produtu hirak ne’e nia risku ba ita ne’ebé konsumu laiha ona. Tanba ne’e, nu’udar médiku veterináriu sei la rekomenda ema atu han na’an matak no hemu susubeen fresku ne’ebé la te’in husi animál ne’ebé infetadu rabies.

 

Iha possibilidade hetan moras rabies husi vasina ka lae?

Lae. Tanba vasina anti rabies ne’ebé agora dau-daun utiliza ba ema iha programa vasinasaun ne’e inativu, katak vasina ne’e maihusi virus ne’ebé hamate tiha ona. Laiha possibilidade vasina anti rabies ne’ebé utiliza hodi vasina ema ne’e hamosu fali moras rabies.

 

Saida mak ita bele halo hodi prevene no kontrola moras rabies?

Na’udar na’in ba asu no busa sira, ita iha dever atu ita-nia animál istimada hirak ne’e hetan vasinasaun kontra rabies. Karta vasinasaun sira konserva didi’ak hodi hatudu iha tempu vasinasaun annuál nian. Ikusliu, labele konsumu no fa’an susubeen ho na’an husi karau vaka no karau timur ne’ebé infetadu ho virus rabies ka virus asu bulak.

 

Oinsá oráriu vasinasaun ba asu ne’ebé ita hakiak?

Asu oan ne’ebé bele hetan vasina doze dauluk mak ho idade fulan tolu. Depois idade ne’e, vasina doze daruak hala’o iha tempu asu oan ne’e to’o idade fulan sia. Depois idade fulan sia ne’e, atu refere presiza vasina kada tinan. Vasina doze dahuluk iha idade fulan tolu tanba husi fulan 0-3 ne’e asu oan refere sei proteze husi antikorpu maternál husi asu inan vasinadu.

Oinsá ita halo tratamentu ba kanek ema nian husi asu suspeita rabies mak tata?

Husi rezultadu diskusaun panel ne’ebé hala’o husi Asosiasaun Médiku Veterináriu Timor-Leste (AMVTL), reprezentante husi Instituisaun Saúde Publiku nian ne’ebé representa husi Dotora Josefina esklarese:

  1. Kanek husi asu mak tata ne’e tenke fase ho bee ne’ebé sulin maizumenus minute 15 nia laran;
  2. Kanek ne’e fase mós ho antiséptika hanesan betadine ou povidone iodine;
  3. Númeru 1 ho 2 ne’e nu’udar asaun dahuluk nian antes ba klínika ka postu saúde ne’ebé besik;
  4. Tuir mai, pasiente refere bele hetan vasina anti rabies (VAR) kuandu suspeita asu ne’ebé tata ne’e hetan rabies;
  5. Sei hetan mós antibiotika ruma hodi kontra infesaun sekundariu nian.

 

Saida mak ita bele halo hodi proteje ita-nia animál ho ita-nia nasaun husi moras rabies ne’ebé besik dau-daun ona ita-nia nasaun?

  1. Fahe informasaun (sensibilizasaun) ba ema hotu ka sosiedade atu hatene no koñese saida mak moras asu bulak ka raiva;
  2. Kolaborasaun entre instituisaun relevante, inklui asosiasaun professionál sira hanesan AMVTL ho Assosiasaun Médiku Timor-Leste (AMTL) hodi servisu hamutuk iha task force ruma atu prevene moras refere labele tama ita rain, no karik tama ona bele mitiga moras refere;
  3. Aplikasaun biosecurity iha fatin hirak ne’ebé apropriadu, inklui iha portu, aeroportu no área fronteira sira;
  4. Estabelese regulamentu ruma kona-ba sistema hakiak animál istimada hanesan asu no busa, inklui prosedimentu prevensaun legál hanesan vasinasaun atu animál istimada sira tenke hetan vasinasaun rutina;
  5. Kolaborasaun entre ita-nia nasaun ho nasaun viziñu atu proteje nasaun ida-idak husi moras refere;
  6. Halo surveillance hodi deteta inisiu no lais karik iha kazu ruma ne’ebé relevante ba moras raiva;

 

 

Oinsá ita bele prevene ita-nia asu no busa ne’ebé durante ne’e moris hela hamutuk ho ita iha ita-nia uma atu labele hetan moras asu bulak?

  1. Kuidadu atu ita-nia asu no busa labele naran sai ba liur ka mantein sira iha ita-nia uma de’it;
  2. Karik iha programa vasinasaun ba busa ho asu, ita-nia balada istimada ne’e tenke hetan vasinasaun;
  3. Labele husik ita-nia asu ho busa iha ita-nia uma hetan kontaktu ho asu no busa ne’ebé husik livre iha liur no fuik;
  4. Asu ho busa ne’ebé sei ki’ik karik aprende kedan ita kesi, atu hatoman sira iha tempu ne’ebé presiza tebes atu kesi itania animál istimada hirak ne’e tuir nesesidade;
  5. Karik haree no hetan animál ruma diskonfia ba moras asu bulak, ita tenke relata ba instituisaun relevante hodi foti medida ruma.

 

Saida mak ita tenke halo bainhira hetan asu ruma ne’ebé tata ema iha situasaun hetan ameasa husi moras rabies hanesan agora?

Asaun ba asu ne’ebé tata ema:

  1. Kaer ho kuidadu asu ne’ebé tata ema ne’e hodi izola iha fatin ruma;
  2. Observasaun ba asu refere ba sinál klínika ruma ne’e karik mosu;
  3. Relata ba instituisaun kompetente atu foti amostra husi asu refere hodi ba teste iha laboratóriu hodi diagnoza karik asu refere kona rabies;
  4. Observa detallu kona-ba komportamentu ruma husi asu refere, liu-liuba sinál klínika hanesan kabeen barak, si’ak, ta’uk naroman, ta’uk anin no bee, mudansa iha lian, depresaun, paraliza, no seluk-seluk tan hanesan mensiona iha leten.

Asaun ba ema ne’ebé hetan tata:

  1. Fase ema ne’e nia kanek tuir saida mak mensionadu iha leten;
  2. Utiliza antiseptika hanesan betadine, ou povidone iodine hodi fase kanek;
  3. Lori ema ba postu saúde ne’ebé besik hodi hetan tratamentu kuntinuasaun, inklui vasinasaun bainhira nesesita.

 

Bele repete hikas karakteristika asu ho busa ne’ebé kona rabies?

Karakteristika asu no busa ne’ebé kona rabies:

  1. Asu no busa refere la’ós iha kondisaun normál;
  2. Asu ho busa ne’e difisil tolan nia kabeen;
  3. Asu ho busa nia kabeen barak demais;
  4. Asu ho busa ne’e nia hahalok agresivu;
  5. Lala’ok tata objetu imajinativu ka arbiru de’it hanesan tata ai ruma, fó’er ou buat ruma ne’ebé besik nia;
  6. Difisil book aan ka paralizadu;

 

Bele fó hatene hikas sinál klínika ema ne’ebé kona moras rabies?

Tanba virus rabies ataka sistema nervozu sentrál, ema ne’ebé kona moras rabies sei hatudu sinál klínika hanesan tuir mai:

  1. Mosu sinál ajitasaun, paraliza parsiál, halusinasaun, no paniku bainhira haree bee;
  2. Isin manas ka febre;
  3. Isin fraku;
  4. Kabeen sai barak ka ipersalivasaun;
  5. Vontade han no hemu laiha;
  6. Insomnia;
  7. Ulun moras;
  8. Kakorok moras;
  9. Mosu idrofobia ka ta’uk bee;
  10. Mosu aerofobia ka ta’uk anin;
  11. Mosu fotofobia ka ta’uk naroman;

 

Hakerek-na’in nu’udar dosente departamentu saúde animál, UNTL; Peskizador Saúde Animál no Siensia Veterináriu, UNTL; Membru AMVTL; Animal and veterinary Consultant.

 

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!