DILI, 16 outubru 2023 (TATOLI)—Bainhira tau ona aimoruk tradisonál ba kanek sira-ne’e mak abó-feto ne’e halo sasoro ha’u han. Iha kalan ida-ne’e mak ha’u foin bele sente ba han ne’e ho dignu no ha’u bele deskansa ho hakmatek.
Notísia Relevante: Masakre Tumin: “Durante semana ida, kanek ne’e hahú dodok no dois” (Parte-V)
“Ami la tauk ona no kontente ona tebes. La kle’ur, aviaun elikoptru ida semo mai ona iha rai Enklave Oé-Cusse nia leten ne’e. Hosi aviaun ne’e soe surat-tahan mutin ne’e, ami foti haree, ami komesa hakilar ona; “Viva Timor-Leste, Viva Timor-Leste, mate ka moris ukun rasik-aan”. Maibé, ami hakilar ne’e ho matan-been. Tanis, ami tanis, tanis ida haksolok rohan laek. Ami tanis hakuak malu tanba ami sente hanesan ami foin sai hosi nakukun ida mai naroman ida-nia laran,” Vítima Masakre Tumin 1999, Mateus Cusi “Cono-Cusi”, hanesan sasin-matan ne’ebé salva-aan hosi trajedia umana ne’e haktuir ninia sasin ba jornalista Agência Tatoli, Abílio Elo Nini.
Iha 12 setembru 1999
Kalan ne’e, ha’u toba dukur di’ak maibé kanek sira-ne’e komesa moras makaas ona. Iha dadeersan, lromatan sa’e, ha’u ho katuas ida naran Pao-Neno, lori ha’u ba fase iha bee-matan ida iha Baime. To’o iha ne’ebá, iha bee-matan Baime ne’e mak katuas Pao-neno fase ha’u-nia kanek ne’ e halo moos hotu kedan.
Bainhira haree kanek ne’e moos ona, tanba laiha aimoruk kímiku, katuas ne’e hahú fakar tua manas ba kanek sira-ne’e nia laran. Ai, kuandu fakar tiha tua, ha’u sente ha’u-nia iis ne’e atu kotu sala-sala, tanba moras ne’e ha’u sente hosi ulun mai to’o ain-kukun ne’e. Ha’u la tahan maibé katuas ne’e dehan ba ha’u; “Fakar tua manas, para kanek sira-ne’e labele dois no ular”.
Ha’u hela ho abó-mane no feto ne’e, lori han tempu kleur be kleur. Ha’u hela iha fatin ne’e, tanba loro-loron kura kanek ne’e ho tua manas, to’o ha’u-nia kanek sira-ne’e sente di’ak uitoan. Iha loron ida, tanba ha’u hanoin ha’u-nia inan-aman, ha’u husu lisensa atu sai hodi fatin ne’e, ho intensaun id aba buka ha’u-nia família sira ne’ebé lahatene sira subar iha ne’ebé karik.
Ha’u husu lisensa, ha’u la’o no la’o, bainhira la’o to’o iha Oé-Kui, haree ai-fuan ida kabuar modelu hanesan derok midar ne’e, ha’u tuda monu fuan rua, la’o tuir dalan sambil han. La’o, ha’u la’o to’o iha fatin ida Oéla-Jak, mak ha’u hetan ha’u-nia família sira subar iha fatin ne’e. No, hamutuk sira, ha’u subar kle’ur tán iha fatin ne’e.
Lakle’ur ami muda tán ba subar iha suku Usitasa’e, iha fatin ida naran Oélnanat. To’o iha fatin ne’e ami hela kala fulan ida. To’o iha fatin ne’e mak ha’u senti seguru ona. Iha ne’e, kada dadeersan, ha’u-nia kolega sira kura no taka ha’u-nia kanek sira ne’e ho kafé, goiava nia dikin no kami, hodi hakmaan netik kanek ne’e nia moras.
Notísia Relevante: Mensajeiru labarik “LAFU” entrega karta ba INTERFET (II)
Iha suku ne’e, to’o iha loron ida, ema naok-teen sira mai naok ami-nia karau iha fatin ami-nia subar ne’e, maibé uza bendera merah putih hotu. Entaun, komesa ami tuda malu ona, ami duni sira to’o halai lakon hotu hosi fatin ne’e. Kala ema naok-teen sira-ne’e ba kesar iha milísia sira seluk, aban fali komesa mai ataka fali ami iha fatin ne’e, entaun ami komesa halai namkari ona fahe malu-tán ho família sira. Halai primeiru ami joven barak, maibé to’o dalan klaran, idak-idak halai ketak ona.
Ha’u mesak ho kolega ida, halai liuhosi bee-matan Bainina, aldeia Sifin nian ne’e, tama tuir Kiu-Aofmetan, liu Oéleu halai sai ba fatuk kuak Faefnome, ne’e iha suku Usitasa’e. Sa’e to’o fatuk kuak ne’e, hasoru lia-na’in suku Usitasa’e, Liberatu Punef. Katuas mós lahatene ha’u kanek, nune’e haruka nia ferik-oan tein ami iha fatin fatuk kuak ne’e. Lakleur katuas haruka ami, ba lalin nia haree hosi uma iha Oépula besik merkadu Pune atu mai subar hotu iha fatuk kuak sira-ne’e.
Entaun ami la’o ona, maibé katuas Liberatu Punef, lahetene katak ha’u kanek hela. Lahatene, kolega sé mak mak fó hatene ba nia. Katuas ne’e dehan; “Ha’u sé mak kanek ne’e hela”. Katuas komesa si’ak ona maibé nia ko’alia jerál de’it hodi dehan, “Ita sira-ne’e sé mak kanek, favór deskansa labele kaer servisu todan”.
Nune’e, ami tuur hotu, katuas komesa hirus no siak ona. Agora ami tuur deskansa hein de’it iha ne’e, katuas siak-tán, labele servisu, mais katuas lakohi hatudu sé mak kanek. La kle’ur, kataus bolu ha’u ‘Cono’ ita mak kanek toh”. Ha’u hatán, “Loos, ha’u kanek hela”. Nia hakat mai atu basa ha’u hodi dehan, “Nusa, ohin, seidauk mai lakohi fó hatene. Labarik, keta halimar ho kanek. Kanek ne’e ema mak taa ho katana la’ós kanek baibain. Ne’e kanek todan. Se ita-boot kaer servisu todan mak akontese buat ruma, sé mak responsabiliza ba ó-nia família”.
Ho nune’e, tanba kanek, katuas haruka ha’u la’o de’it no labele lori hare ne’ebé todan. Ha’u la’o de’it. Bainhira la’o mai to’o foho ida naran Pupneof, ami hasoru loos ha’u-nia alin feto ida naran Ulan. Ami deskansa tán iha ne’e, ha’u-nia alin feto hakuak ha’u no tanis be tanis makaas ona. Ami-nia hasoru malu ne’e ami tanis hotu, inklui kolega sira seluk no katuas Liberatu mós tanis ho matan-been.
Tuur kle’ur uitoan, ha’u-nia alin ho família seluk dehan ha’u atu hela hamutuk ho sira maibé katuas Liberatu Punef lakohi hodi dehan; “Labele! Cono tenke ba subar ho ha’u. Husik, nia mai ho ha’u, ba subar iha fatuk kuak Faefnome”. Nune’e ami deside ba ho katuaas. Ha’u subar ho katuas Liberatu ne’e kle’ur tebes, to’o milísia sira mai ataka ami iha fatin ne’e hodi tiru mate joven ida naran Cipriano Lafo.
Tanba akontese nune’e, entaun aban dadeer ami fahe malu ona. Katuas Liberatu evakua ba Indonézia iha Aplal-Kupang ne’ebá. Ami mós fahe malu ho katuas Liberatu, ami ba fali iha Tumin. To’o iha ne’ebá ba subar fali iha fatin ida naran Bineon-Molo. Ami hela iha-ne’e, to’o ami-nia fuuk ne’e naruk hanesan FALINTIL sira-nia fuuk be naruk be naruk. Lakle’ur, ami haruka kolega ida naran Pot-Cono ba Kupang-Indonézia, ba hola foos ba ami atu han no sosa tizoura (gunting) atu tesi ami-nia fuuk.
Nia ba Indonézia mai fali, hodi konta ami katak hodi kalan to’o ne’ebá, nia haree (nonton) Televisi Republik Indonesia (TVRI) iha Kupang, malae INTERFET sira tun ona iha Díli atu mai salva Oé-Cusse oan sira. Ami rona novidade ne’e ami kontente ona, loro-loron ami tein, kee rai-kuak mak tein, loron idak-idak ba buka fatin subar, kalan mak ami hamutuk.
Maibé ne’e ami la tauk ona no kontente ona tebes. La kle’ur, aviaun elikoptru ida semo mai ona iha rai Enklave Oé-Cusse nia leten ne’e. Hosi aviaun ne’e soe surat-tahan mutin ne’e, ami foti haree, ami komesa hakilar ona; “Viva Timor-Leste, Viva Timor-Leste, mate ka moris ukun rasik-aan”. Maibé, ami hakilar ne’e ho matan-been. Tanis, ami tanis, tanis ida haksolok rohan laek. Ami tanis hakuak malu tanba ami sente hanesan ami foin sai hosi nakukun ida mai naroman ida-nia laran.
Nune’e, ami rona informasaun ida atu ba hamutuk iha merkadu Pune, Suku Usitasa’e. Bainhira ami ba to’o iha foho Pupneof ne’e ami hasoru ona malae INTERFET hodi forsa Nepál sira-nian. To’o iha ne’eba ne’e, tradutór ida dehan baa mi katak “Ita moris ona, ita moris livre ona hosi intimidasaun no ameasa.” Rona ida-ne’e, ami hotu haksoit hodi dansa no hakilár be hakilar, halo foho fuik no rai enklave Oé-Cusse ne’e mós hadeer haksolok hamutuk ho ami.
Iha malae INTERFET hosi forsa Nepal sira nia liman ne’e mak ha’u-nia kanek sira-ne’e di’ak tanba sira fó aimoruk ba ha’u hemu no sira kurativu ha’u-nia kanek hosi li’ur to’o hetan di’ak. Maibé. hosi tempu ba tempu, hosi tinan ba tinan, agora masakre Tumin ne’e halo ona tinan 24 (19 setembru 1999-19 setembru 2023), ha’u sempre hateke beibeik ba ha’u-nia kanek nia fitar sira-ne’e. Matan-been ne’e monu beibeik, maibé sempre korajen katak ho fitar ne’e mak Timor-Leste bele hadau ukun rasik aan.
Biodata
Meteus Cusi, moris iha tinan 1980. Iha 1999 ne’e nia halo idade 19 no konsege ezersee ninia dreitu votu hodi tuir votasaun iha loron konsulta populár 30 agostu 1999. Daudaun ne’e, nia hala’o profisaun nu’udar agrikultór. Nia forma ona uma-kain no iha ona oan na’in-lima kompostu hosi feto (3) tolu no mane rua (2). Oan feto ida daudaun ne’e eskola hela iha eskola Sekundáriu iha Pante Makasar. Mane ida daudaun ne’e estudu hela iha Universidade da Pas (UNPAS) Dili.
Notísia Relevante: Taur Matan Ruak fó parabens ba “LAFU” tanba salva Oé-Cusse (III)
Jornalista : Abílio Elo Nini
Editór : Cancio Ximenes
