DILI, 14 dezembru 2023 (TATOLI)–Prezidente Autoridade Nasionál Petróleu (ANP), Gualdino do Carmo da Silva, hateten, fasilidade sira ne’ebé durante ne’e utiliza iha produsaun kampu Bayu-undan bele utiliza hikas ba iha projetu Carbon Capture and Storage (CCS).
“ANP iha ona diskusaun ho kompañia, Portu Tibar sei sai hanesan baze ba ró sira atubele hamoos, nune’e bele uza fali ba projetu CCS, fasilidade sira ne’e hotu sei bele reutiliza, ninia funsaun em fez prodús maibé atu re-injeta fali ba diósidu karbonu (CO2),” Prezidente ANP informa hafoin partisipa iha asinatura kontratu fahe produsaun, iha Hotel Timor kinta ne’e.
Nia dehan, estudu halo hotu ona katak viável ba fasilidade sira iha kampu Bayu-undan maibé presiza haree didi’ak molok rekomenda buat ruma ba Governu.
“Bainhira utiliza portu Tibar sai baze la fó impaktu ba ambiente tanba iha ona lisensa,” Gualdino akresenta.
Notísia relevante : Projetu CCS sai alternativa bainhira mina iha kampu Bayu-undan maran
Ministru esplika, relasiona ho desmantelamentu kampu Bayu-undan, ekipa responsável sira halo ona instrumentu legál no kontratu hotu iha fatin ona, enkuantu daudaun produsaun sei la’o hela maski ho kuantidade kiik, nune’e bainhira produsaun ne’e termina formalmente maka iha ne’ebá bele aplika instrumentu legál hotu ne’ebé iha fatin ona ba desmantelamentu.
Tuir previzaun ne’ebé iha ba produsaun mina no gás iha kampu Bayu-undan, iha inísiu tinan oin maran ona, maibé buat di’ak ida mak operadór Santos lori parseiru hotu hodi halo serbisu di’ak no efisiente tebes tanba daudaun produsaun sei iha hela to’o agora.
Projetu CCS bele subtitui projetu Bayu-undan bainhira kampu ne’e maran loos ona, ne’ebé operadór sira ba Bayu-undan sira espresa ona sira-nia interese no daudaun ANP halo hela avaliasaun ba empreza sira -ia proposta, depois hato’o ba Ministru hodi foti iha nível desizaun polítika.
“Ita hotu hatene katak ida-ne’e konseitu ida foun ne’ebé presiza lori ba Ministru Petróleu no Rekursu Minerál, nune’e lori ba nível polítiku atubele haree no halo avaliasaun nível polítiku molok foti desizaun, kuandu hetan ona desizaun maka kontinua pasu sira tuir mai,” nia tenik
Tuir Gualdino, sinál di’ak ida mak iha ona entidade balun mak hatudu ona interese atu investe iha kampu Bayu-undan hafoin halo desmantelamentu.
“Lei orgánika ANP inklui ona previzaun ba projetu CCS, ne’ebé atu regula ne’e kestaun presiza haree kona-ba lejizlasaun, bainhira ita adota konvensaun internasionál ruma tenke haree, tanba ne’e maka presiza iha uluk baze legál ruma, maski konvensaun internasionál ne’ebé iha ona nafatin ita tenke haree ba ita-nia rain, no tenke iha lei ne’ebé sai hanesan baze atu ita regula di’ak liu, tanba ne’e la’ós projetu tinan ida ka rua maibé projetu longu prazu, nune’e presiza tetu didi’ak,” governante ne’e esklarese.
Jornalista : Antónia Gusmão
Editora : Julia Chatarina
