iklan

NASIONÁL, EKONOMIA, HEADLINE

Governu selu projetu 804 ho kustu millaun $154-resin iha tinan 2023

Governu selu projetu 804 ho kustu millaun $154-resin iha tinan 2023

Diretór Ezekutivu ADN, I.P, Rui Lourenço da Costa. Foto Tatoli/António Daciparu

DILI, 19 janeiru 2024 (TATOLI)—Ajénsia Dezenvolvimentu Nasionál, Institutu Públiku (ADN, I.P) halo inspesaun liga liu ho rekomendasaun pagamentu, ne’ebé konsege verifika projetu 804 to’o iha loron 29 dezembru 2023, ho valór pagamentu $154.862.680,30.

“Kona de’it ba grande projetu ne’e kontempla projetu boot sira ne’ebé tuir polítika jestaun infraestrutura ita-nian ne’e kontempla área projetu boot rua, ida mak Fundu Infraestrutura rasik ida seluk maka implementasaun projetu emerjénsia,” Diretór Ezekutivu ADN, I.P, Rui Lourenço da Costa, informa liuhosi programa entrevista eskluziva, iha estúdiu Agência Tatoli, I.P, Farol, sesta ne’e

Nune’e, hosi projetu Fundu Infraestrutura, ADN halo inspesaun no selu ona projetu sira ho valór $103.439.204,86, enkuantu projetu emerjénsia halo ona pagamentu $15.658.038.

Notísia relevante : ADN foti sampel rai halo estudu ba konstrusaun postu saúde Beiseuk

ADN iha tinan 2023 halo ona verifikasaun ba projetu 317 ho kustu millaun $38-resin, ne’ebé tama tiha verifikasaun ADN nian hela $335.948.026, hamenus besik millaun $49.

“Hamenus tanba rezultadu apresiasaun téknika hodi haree ninia presu loloos tanba iha tendénsia balun inventa tiha valór, tanba ne’e maka serbisu ida haree númeru ne’e tenke pesoál ne’ebé iha esperiénsia,” nia akresenta.

Governu gasta osan millaun $5,6 hodi selu projetu ho karater emerjénsia durante tinan 2023.

“Tuir ami-nia record iha tinan 2023, ita iha projetu emerjénsia 57, iha mandatu IX nian projetu emerjénsia 22, hodi responde ba kalamidade udan-boot ne’ebé akontese. Iha VIII projetu emerjénsia hamutuk 35, ne’e duni hosi projetu 57 ADN verifika ona ho kustu millaun $5,6,” nia akresenta.

Projetu emerjénsia sira ne’e mak hanesan dezastre naturál provoka ponte kotu, rai monu taka estrada, barreira monu taka ema-nia natar no uma.

Knaar ADN nian mak halo verifikasaun no inspesaun ba projetu, verifikasaun ne’e hodi fó valór enjeñeria ba dezeñu no proposta Bill of Quantity (BoQ) ida, iha ne’ebá ADN haree loloos valór ho objetivu bazeia ba instrumentu mata-dalan hodi fo valór ba projetu sira ne’e.

Institutu ne’e halo inspesaun hodi haree kualidade no konsisténsia entre konseitu ne’ebé mak aprezenta iha dezeñu nomós implementa reál iha terenu, haree mós ninia progresu tanba fasilita ona prosesu pagamentu ba projetu sira.

Jornalista      : Antónia Gusmão

Editora           : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!