iklan

EKONOMIA, HEADLINE

Governu kontinua promove ai-han lokál atu hasa’e produsaun interna

Governu kontinua promove ai-han lokál atu hasa’e produsaun interna

Funsionáriu Sekretáriadu Estadu Kooperativa (SEKoop) hamutuk ho membru kooperativa sira hala'o promosaun ai-han produtu lokal iha ambitu Komemorasaun Loron Internasionál Sosio Ekonómiku, iha Colmera Dili, sábadu (10/12). Imajen Tatoli/Francisco Sony

DILI, 17 juñu 2024 (TATOLI) – Diretora Nasionál ba Diresaun Emprendimentu no Atividade Produtu Turístiku, iha Ministériu Turizmu no Ambiente, Maria Ernestia Lopes, dehan Governu mantein nafatin promove ai-han lokál sira hodi hasa’e produsaun rai-laran no evita ai-han hosi rai-liur ne’ebé domina iha Timor-Leste.

“Ami nafatin promove ita-nia ai-han lokál sira atu hasa’e ita-nia produsaun rai laran, nune’e evita ai-han sira hosi rai liur mai domina iha ita-nia rain”, Maria Ernestia Lopes informa ba TATOLI iha nia kna’ar fatin, Farol, sesta 14/06/2024.

Nia rekorda, Governu anteriór promove ona gastronomia, entaun iha ne’eba fó ona formasaun ba tein na’in-sira iha restaurante, ho objetivu atu loke sira-nia neon oinsá atu promove ai-han lokál sai produtu ne’ebé utiliza iha restaurante sira.

“Ami fó formasaun ba resturante sira hamutuk 50-resin, atu hasa’e kreatividade te’in na’in-sira, ne’ebé atu haree ba aspetu kona-ba turizmu nia sustentabilidade ba oin, entaun agora kedas ita hahú nune’e labele hahan hosi rai seluk mak mai domina ita-nia rain”, nia afirma.

Nia esplika, Governu fó ona formasaun liuhosi kompetisaun festival ba gastronomia, oinsá hasa’e tein na’in sira-nia kreatividade atu dezenvolve sira-nia menu, tanba ko’alia produtu ne’ebé úniku tenke promove hahan lokál iha feira sira ne’ebé mak iha.

“Se ita hakarak promove hahan lokál ba ema internasionál sira mak ita tein batar daan los de’it, ema sei lahan, entaun ita halo transformasaun liuhosi hahan sai menu ne’ebé mak di’ak hodi ba tau iha ita-nia restuarnte sira atu ema mai ita-nia rain husu dehan ami hakarak hahan timor nian, entaun sira bele aprezenta katak hahan timor nia mak ne’e, nune’e ema han hodi sente sabor hahan ne’ebé ita prepara”, nia relata.

Nia relata, antes atu prepara menu, Governu halo ona diskusaun ho tein na’in timoroan ne’ebé eskola kona-ba ida-ne’e, entaun sira iha ona abilidade oinsá atu prepara ai-han sira ne’e ba feira sira ne’ebé mak iha.

“Ami tau planu ona katak ba tinan oin ami sei halo buat boot ida, tanba durante ne’e ami liuhosi formasaun feira no kompetisaun, maibé ita seidauk define ita-nia hahan gastronomia sai menu nasionál tanba ita seidauk lansa ida-ne’e, entaun objetivu ba tinan oin mak ami tenta tau ona iha planu, ita sei halo live cooking ida, depois ita konvida peritu hosi liur bele akonpaña ita, atu nune’e ita hamutuk ho ita-nia tein na’in sira halo semináriu, depois halo live cooking no ita sei identifka ita-nia menu ne’ebé sai hanesan menu nasionál”, nia hatutan.

Nia afirma, Governu sei kontinua fó formasaun ba tein na’in-sira iha restaurante sira, atu hasa’e sira-nia kreatividade atu labele ho ida ne’e de’it, tanba koa’lia kona-ba turizmu gastronomia ida-ne’e importante tebes tanba ne’e presiza fó formasaun no fó informasaun sira hodi hasa’e konsiénisa komunidade nian ba gastronomia ida-ne’e.

“Durante ne’e ami haree liu ba restaurante sira hodi troka ideia ba malu, entaun hosi ida-ne’e ami nia pontu devista haree gatronomia ne’e di’ak mak Munisípiu Viqueuqe, Baucau, Manatuto no mós Liquiça sira-nia hahan variedade tebes, entaun la taka dalan ba munisípiu sira seluk ne’ebé iha”, nia dehan.

Nia husu ba tein na’in sira katak ho loron mundiál gastronomia, tenke nafatin tein hahan lokál  sira ne’ebé mak iha atu promove iha restaurante sira hodi bele atrai turista nasionál no mós turista internasionál sira.

“Ba grupu tein na’in-sira, ba na’in restuarnte sira hotu katak ho loron mundiál gastronomia  nafatin tein ita-nia hahan lokál sira ne’ebé mak iha ita-nia rain, ita tenke identifika bebeik hahan  sira ne’ebé mak ita promove iha ita resturante sira hodi bele atrai turista nasionál no mós turista internasionál hodi hetan benefísiu iha ita-nia rain”, nia konklui.

Jornalista : Felicidade Ximenes

Editór : Zezito Silva

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!