iklan

EKONOMIA, HEADLINE

Natar barak sei enfrenta falta bee iha époka daruak

Natar barak sei enfrenta falta bee iha époka daruak

Kondisaun atuál iha natar Baidubu iha Suku Irabin de Baixo, Postu Uatucarbau.Imajén espesiál.

DILI, 21 Juñu 2024 (TATOLI) – Diresaun Nasionál Ortikultura, Ministériu Agrikultura, Pekuária, Peska no Floresta (MAPPF) observa katak natar sira sei enfrenta problema falta bee iha époka daruak, tanba irrigasaun sira ne’ebé durante ne’e fornese bee ba natar iha époka dahuluk ne’e, komesa menus ona.

Diretór Nasionál Ortikultura, Lúcio Ribeiro, hateten katak natar barak maka daudaun ne’e tama ona prosesu kolleta, balun foin mak funan no balun isin daudaun ona.

“Iha prosesu kuda hare iha époka dahuluk ne’e kuaze funsiona ho di’ak tebes, tanba natar sira ne’ebé hetan fornesimentu bee husi irrigasaun sira sufisiente loos, maibé ba époka daruak ne’e maka sei enfrenta problema tanba husi observasaun tékniku nian kuaze mota sira agora bee menus hotu”, dirijente ne’e dehan iha Comoro, ohin.

Iha vizita ne’ebé diresaun halo bá munisípiu sira hodi haree irrigasaun no natar sira, tékniku sira preokupa kona-ba prosesu kuda hare iha époka daruak ne’e, tanba daudaun ne’e volume bee iha irrigasaun sira hodi fornese ba natar iha territóriu ne’e hahú menus.

“Ta’uk maka depois agrikultór sira halai tiha natar iha époka daruak ne’e bee maran, konserteza sei fó impaktu boot ba hare sira”, dehan.

Tanba ne’e, Ministériu Agrikultura iha ona planu bainhira iha époka daruak ne’e maka udan been menus no irrigasaun sira labele fornese bee ho másima, Diresaun Ortikultura sei orienta família agrikultór sira atu uza fali bee ne’ebé natoon ne’e hodi kuda fali produtu seluk iha natar laran.

“Semana ida ne’e, ita sei bá orienta família agrikultór sira atu halo preparasaun bainhira hasoru falta bee iha époka daruak ne’e kuda fali ai-han sira seluk iha natar laran hanesan Foremungu, Fore-keli, Fore-rai, Batar, no modo sira, nune’e bee ne’ebé natoon ne’e labele husik estraga de’it iha natar sira, maibé kuda fali ba ai-han sira seluk”, salienta.

Husi planu ne’ebé diresaun prepara ne’e, atu kontinua apoia agrikultór sira iha territóriu labele dependénsia de’it ba natar sira hodi kuda hare, maibé fatin sira ne’e bele uza hodi hasa’e fali produsaun sira seluk.

“Ita kontinua prepara fini modo hodi fornese ba família agrikultór sira, maibé depende ba to’os-na’in sira badinas atu kuda modo ka la’e. Tanba hanesan tékniku ita sei fó orientasaun ba sira atu halo. Kuandu ida ne’e maka sira labele responde, ha’u hanoin sei difísil”, salienta.

Diretór ne’e relembra katak iha tinan sira liubá, bainhira ministériu fornese tiha fini modo, Foremungu, Fore-keli, Fore-rai, Batar, ba to’os-na’in sira atu kuda fali iha natar laran, sira la kuda. Entaun, natar sira ne’ebé lahetan fornesimentu bee sufisiente iha époka daruak ne’e, abandona nune’e de’it.

Tuir nia, bainhira atu hasa’e produsaun seluk iha natar laran ba tinan ida ne’e, presiza hetan mós partisipasaun no envolvimentu ema hotu nian iha kada munisípiu, hahú husi Prezidente Autoridade, Administradór Postu, Xefe Suku no Aldeia sira. Tanba husi autoridade sira-nia envolvimentu ne’e, sei fó korajen ba komunidade to’os-na’in sira hodi kontinua kuda produtu sira iha tempu udan been menus iha natar sira.

Jornalista: Tomé Amado

Editora: Maria Auxiliadora

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!