iklan

EDUKASAUN, HEADLINE

Reitór DIT husu MESSK fó lisensiamentu ba IES loke kursu doutoramentu

Reitór DIT husu MESSK fó lisensiamentu ba IES loke kursu doutoramentu

Reitór DIT, Salustiano dos Reis Piedade. Imajen Tatoli/Osória Marques

DILI, 13 agostu 2024 (TATOLI)–Reitór Dili Institute of Technology (DIT), Salustiano dos Reis Piedade, husu ba Ministériu Ensinu Superiór Siénsia no Kultura (MESSK) atu fó lisensiamentu ba Institutu Ensinu Superiór (IES) sira nune’e bele loke kursu ba doutoramentu.

“Ami husu ba MESSK bele suporta no fó lisensamentu ba universidade sira iha Timor laran ne’e hodi bele loke programa doutoramentu, tanba ita nasaun ona ita tenke la’o, se iha falta buat ruma ita bele hadi’a, ida ne’ebé mak sei falta ita buka péritu mai tulun, labele dehan ita seidauk prontu, se ita dehan seidauk prontu bainhira mak ita atu prontu,” Reitór DIT hateten iha ninia knaar fatin, tersa ne’e.

Salustiano dos Reis dehan, uluk beiala sira luta ba Timor nia independénsia ne’e sira laiha liafuan ida dehan prontu kedas mak foin luta, maibé sira koko luta ho espíritu brani ne’ebé sira no ikus mai bele hetan independénsia.

“Nusa mak ita loke programa doutoramentu ne’e dehan labele no seidauk prontu. Agora ne’e buat hotu-hotu fasil para ita atu asesu, profesór péritu sira iha universidade didi’ak sira iha rai-li’ur ne’e ita bele kolabora ho sira para bele apoiu, agora ministériu dehan labele ne’e ita la hatene sira-nia hakarak ne’e saida, tuir loloos ne’e serbisu ida-ne’ebé ita tenke halo, tanba harii nasaun ida-ne’e mais difísil do que ita loke programa doutoramentu. Ita-nia nasaun ne’e rekursu laiha de’it ita bele sai nasaun ida no koñese ona iha mundu nusa mak ita labele loke programa doutoramentu, ne’e ita pesimista liu, ita sente hanesan ita ne’e iha liu kraik ne’ebá, mais tuir loloos ita la hanesan ne’e ida, ita mós bele hanesan ho nasaun sira seluk,” nia akresenta.

Notísia relevante : UNPAZ lansa programa doutoramentu tolu

Tanba ne’e, nia husu ba MESSK atubele fó lisensa ba universidade sira atu loke programa doutoramentu hafoin sira mai tuir halo avaliasaun katak ida-ne’e falta tenke hadi’a.

“Labele hanesan odamatan ida taka metin loos , dehan labele no labele, Ministériu ne’e tenke loke para halo serbisu sira ne’e, uluk ne’e Ministériu ida de’it haree husi pre-eskolár to’o ensinu superiór ne’e iha problema tanba ne’e mak  separa tiha katak ensinu superiór nia Ministériu ketak ne’e mós nafatin problema, ne’e la’ós buat todan ne’ebé ita labele rezolve, ita tenke rezolve tanba rekursu agora barak, péritu internasionál sira agora barak ita bele husu ajuda sira mai tulun ita,” nia tenik.

DIT daudaun prepara hela programa doutoramentu no sei hein lisensiamentu operasionál husi MESSK.

“Ami hatama ona proposta kuaze tinan-haat liu ba no tinan kotuk ami hetan avaliasaun husi MESSK sira seidauk fó lisensa operasionál tanba dehan ami tenke prense kritéria no hadi’a tan buat balun. Ami simu ona no ami hadi’a ona. Ami submete fali ona ba hodi hein lisensiamentu operasional, espera ami bele hetan lisensiamentu hodi loke kursu ne’e,” Reitór katak.

Hatán ba kestaun ne’e Ministru Ensinu Superior Siénsia no Kultura, José Honório da Costa Pereira Jerónimo, esplika, IES sira bainhira atu loke kursu doutoramentu tenke prepara uluk rekursu umanu.

“Tanba doutór iha Timor hira, Universidade Nasionál Timor-Lorosa’e (UNTL) ida universidade públiku de’it mós nia doutór seidauk to’o 100, oinsá mak ita bele dehan doutór iha Timor barak ne’ebé ita tenke loke kursu doutoramentu,” Ministru dehan.

Maibé Governu mós iha planu hela atu loke eskola doutoral iha Timor-Leste no Governu mak sei finansia.

“Bainhira orsamentu ne’ebé ami aprezenta ne’e aprova no mak husi osan $450.000, ita atu hanoin loke eskola doutoramentu iha Timor-Leste, Governu mak sei finansia,” nia informa.

Ministru salienta, razaun DIT seidauk hetan lisensiamentu tanba foin lalais mak sira hatama fali proposta foun, entaun sei hein péritu internasionál sira haree didi’ak.

“Sira seidauk hetan lisensiamentu tanba ba harii tiha doutoramentu depois halo avaliasaun sira la liu avaliasaun, entaun sira hatama fali proposta foun mai. Ne’ebé ha’u hateten ona ba diretora jerál haree didiak lai, depois ita konvida péritu internasionál sira atu haree sira-nia kursu ne’e bele loke ka labele tanba sira uluk loke ho UNPAZ ne’e ha’u haruka taka tiha tanba la priense kritéria, ne’ebé Ministériu sei halo avaliasaun lai katak sira merese ona loke kursu ne’e ka seidauk hafoin sira bele loke,” Ministru katak.

Jornalista      : Osória Marques

Editora          : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!