DILI, 23 setembru 2024 (TATOLI) – Diretora Jerál Servisu Ospitalár iha Ministériu Saúde, Terlinda da Conceição Barros, dehan, ministériu seidauk selu estabelesimentu ospitalár tolu iha rai-li’ur.
“Ospitál tolu ne’ebé mak ita seidauk selu (outstanding) hamutuk millaun $20, hanesan Singapura Indonézia no Malázia”, Terlinda da Conceição Barros, informa, iha nia kna’ar fatin Ministériu Saúde Caicoli, ohin.
Ezekutiva ne’e dehan, pasiente ne’ebé mak Governu transfere ba rai-li’ur durante 2024 hamutuk besik 400, husi ne’e iha 300-resin mak halo tratamentu; di’ak no fila ona mai Timor-Leste.
“Iha ospitál tolu mak ita halo kontratu, mak Singapura, Indonézia no Malázia, maibé ita selu ona balun no balun seidauk selu tanba tempu ne’ebé mak ema fó pagamentu ne’e liu ona, entaun ita hotu hatene katak ospitál tenke ezerse ninia atendimentu, maibé ita tenke kumpre ita-nia obrigasaun hodi halo pagamentu. Agora, ita la’ós la kumpre atu halo pagamentu, maibé ita daudaun ne’e halo hela ezersísiu boot atu halo pagamentu, nune’e sira simu pasiente ne’ebé ita atu halo transferénsia”, nia esplika.
Diretora Terlinda da Conceição Barros haktuir, Governu mós sei pendente moras sira ne’ebé mak junta médika aprova ona atu ba halo tratamentu iha rai-li’ur.
“Ita sei pending kazu sira ne’ebé mak junta médiku aprova ona atu ba, tanba ita seidauk rezolve pagamentu, entaun ita-nia finansa haree di’ak dokumentu sira hafoin halo pagamentu, tanba montante boot no númeru pasiente mós aas, entaun ida-ne’e mak invoice ita sei verifika. Tinan kotuk totál, ita haruka tinan ida tomak hamutuk 320. Agora, tinan ne’e besik 400, entaun ita-nia hakarak ne’e tenke transfere ba, tanba nesesidade no sidadaun nia direitu hakarak atu hetan tratamentu di’ak,” nia dehan.
Nia esplika, transferénsia ema moras nian prevee osan hamutuk millaun $6, entaun ida-ne’e la to’o, tanba númeru pasiente barak liu tiha fali osan.
“Ema moras ne’e barak liu tiha husi osan ne’e, tanba osan sira ne’e ita la husu direta iha Ministériu Finansa, maibé Ministériu Saúde tenke verifika dokumentu fila fali iha Finansa Sentrál atu hateten katak moras mak ida-ne’e, ema sira balun halo tratamentu di’ak fila hotu mai no balun sei iha ne’ebá, entaun prosesu ida-ne’e mak han tempu to’o ospitál iha li’ur ezije no sira hateten katak se la selu, atu haruka fila pasiente iha loron 30 setembru tinan ida-ne’e”, nia esplika.
Diretora Jerál Servisu Ospitalár MS, Terlinda da Conceição Barros, afirma, ezersísiu ida-ne’e husi Diresaun Finansa husi Ministériu Saúde hamutuk ho Diresaun Nasionál Apoiu Ospitalár haree no verifika hela depois sira dehan montante ne’e los ona mak Ministra Saúde hato’o ba Ministériu Finansa hodi haree no halo pagamentu iha tempu badak.
“Prosesu verifikasaun ne’e la’ós loron ida ka rua, maibé ho tempu, entaun fulan ne’e remata mak bele realiza uluk pagamentu balun, tanba ne’e ita-nia pasiente balun iha ne’eba bele kontinua hetan tratamentu no sira ne’ebé mak iha ne’e bele prepara hodi bele ba halo tratamentu”, nia hatutan.
Autoridade servisu ospitalár MS ne’e hateten, fenómena ne’ebé mak agora akontese iha Timor-Leste, inklui globalmente mak moras sira sa’e maka’as hanesan moras fuan, kankru no Asidente Vaskulár Serebrál (AVC) ka stroke.
“Ita bele dehan 60%, husi númeru pasiennte sira ne’ebé ita haruka ba rai-li’ur, dahuluk mak kankru ho 30% tuir mai fuan no stroke, husi ne’e problema tilun, matan, ruin, ne’ebé mak labele halo operasaun iha ne’e, hanesan ita menus fasilidade no mós rekursu umanu, entaun ita presiza kompleta, tanba ne’e kazu sira hanesan ne’e ita-nia rekursu laiha, ita tenke haruka ba rai-li’ur hodi halo tratamentu”, nia relata.
Totál pasientene’ebé halo tratamentu saúde iha rai-li’ur, tuir Diretora Terlinda da Conceição Barros, hamutuk 43. Husi númeru ne’e, Malázia hamutuk 17, Singapura 10 no Siloam Indonézia hamutuk 16.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Zezito Silva