DILI, 24 setembru 2024 (TATOLI)—Ministériu Edukasaun (ME) sei hahú koloka profesór admitidu ba rekrutamentu bolsa kandidatu faze daruak, iha fulan-outubru.
Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus, hateten, ME halo ona enkontru ho Prezidente Autoridade Munisípiu (PAM) sira no husu atu nafatin ajuda Ministériu tanba rezidénsia ba profesór sira atu hela seidauk iha.
“Kolokasaun faze daruak iha prosesu, tuir loloos simu pose ne’e halo iha loron 26 setembru maibé tanba iha asuntu administrativa ne’ebé presiza rezolve, entaun ita muda ba 01 outubru no sei halo kolokasaun ba munisípiu hotu. Ami mós halo ona enkontru ho Prezidente Autoridade Munisípiu sira atu sira nafatin fó apoiu hanesan mós ho kolokasaun dahuluk nian tanba realidade Ministériu Edukasaun seidauk iha rezidénsia ba profesór sira,” Ministra hato’o iha salaun City8, Manleuana, tersa ne’e.
Tanba ne’e, governante ne’e husu nafatin apoiu husi PAM no husu ba administradór postu, xefe suku no inan-aman sira hotu iha Timor laran tomak atu ajuda iha prosesu kolokasaun profesór sira.
“Karik profesór foun ruma mak mosu iha ita-boot sira-nia fatin, husu atu ajuda fasilita hela fatin ba sira maibé mós sira sei selu tanba iha mós subsídiu ba estabelesimentu ne’e,” nia akresenta.
Notísia relevante : ME koordena ho dirijente eskolár kona-ba kolokasaun profesór faze daruak
Aleinde ne’e, Ministra mós nota preokupasaun husi membru Parlamentu Nasionál kona-ba kolokasaun profesór iha faze dauluk.
“Dezde inisíu ami hateten kedas maibé realidade ne’ebé ita hotu enfrenta mak ida-ne’e, hakarak ka lakohi ita tenke halo hanesan ne’e duni tanba profesór sira ne’ebé liu vaga ne’e tenke ba hanorin iha fatin ne’ebé eskola presiza bazeia ba kuadru pesoal, mezmu ema ida liu vaga ne’e husi fatin seluk maibé ita tau tuir nesidade eskola nia, tanba se ita hakarak hein buat hotu iha, entaun ita sei la’o la ba oin,” Ministra klarifika.
Tuir governante ne’e, kolokasaun dahuluk ne’e la’ós ema barak mak hasoru problema maibé iha balun ne’ebé mak ME hasoru ona.
“Sira hatene jere tanba sira-ne’e maioria timoroan. Ema estranjeiru de’it mai sei dezenraska atu buka fatin hela, tanba ne’e ha’u fiar katak ita timoroan sira ajuda malu atu hetan fatin ida, nune’e sira bele hela hodi hanorin tanba sira mós hanorin ita-nia oan sira,” Ministra katak.
Problema ne’ebé sei akontese iha baze hanesan infraestrutura, eskola sei menus karteira eskolár (kadeira no meza), livru no nesidade bázika sira.
“Governu kontinua tau orsamentu ba Ministériu Edukasaun kada tinan, nune’e mós ba Ministériu seluk, maibé ita seidauk bele halo dala ida de’it, tanba osan ne’e la’ós tau de’it ba Ministériu Edukasaun maibé tau mós ba Ministériu seluk, ho ida-ne’e ita neineik maibé beibeik tinan-tinan nafatin ita harii eskola. Dadaun ne’e ita idenfika ona porvolta de 1.900 saladeaula mak ita tenke hadi’a, tinan-tinan ita konsege halo oituan no neineik ba beibeik. Ita nafatin aprezenta programa hirak ne’e ba enkontru sira hotu liga ba orsamentu nia, ita aprezenta no ita nafatin hetan orsamentu maibé ita la’ós halo servisu sira ne’e dala ida ida de’it maibé ita halo fazeadamente “, ministra katak.
Diretóra Rekursu Umanu iha ME, Anita Tavares, hateten, direjente no inspetór eskolár sira mak hatene liu problema iha eskola tanba ne’e presiza serbisu hamutuk ba kolokasaun faze daruak nian.
“Ami mós sei haree kolokasaun ne’e bazeia ba pedidu ka nesesidade husi munisípiu sira atu haree depois ita koloka. Tanba ne’e, ita tenke serbisu hamutuk ho diretór sira tanba sira mak iha terrenu, entaun sira mak idenfika no hatene didi’ak nesesidade iha eskola sira ne’ebé presiza duni manorin bazeia ba kuadru pesoál ne’ebé iha. Ita iha ona kuadru pesoál atu koloka tuir maibé labele husi nasionál de’it. Tanba kolokasaun ne’e bele mós la to’o, entaun ita tenke rona mós direjente sira husi munisípiu nia nune’e ita koloka tuir nesesidade ne’ebé presiza tebes,” nia katak.
ME hakarak profesór sira bele hela iha fatin seguru iha kolokasaun faze dahuluk.
“Ita hakarak sira ba ne’e fatin hakmatek no seguru tanba iha faze primeiru ita koloka ba ne’e iha balun halo reklamasaun tanba inan isin-rua, oan kiik-oan ne’ebé la besik sentru saúde sira. Entaun agora ne’e ita sei haree no razaun sira ne’e pertinente duni no ita tetu hodi ita rekoloka fali,” nia tenik.
Bolsa kandidatu profesór ba faze daruak ne’e aplikante hamutuk na’in-2.442 kompostu husi feto 1.536 no mane 906 mak liu, enkuantu na’in-4.105 kompostu husi feto 2.474 no mane 1.631 mak la pasa.
Totál kandidatu ne’ebé tama iha kritéria teste bolsa kandidatu ne’e hamutuk 7.565, kompostu husi feto 4.575 no mane 2.990, maibé ikus mai kandidatu 6.547 mak partisipa iha teste kompostu husi feto 4.010 no mane 2.537.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
