DILI, 10 outubru 2024 (TATOLI)—Institute of Business (IOB) liuhusi Sentru Linguístika Kultura no Treinamentu Vokasionál halo ona kooperasaun ho universidade hitu iha Portugal.
“Kooperasaun ne’e iha área ensinu sekundáriu tékniku vokasionál (ESTV) nomós iha kooperasaun iha instituisaun superiór sira. Kooperasaun ho Portugal klaru ita sei kontinua nafatin ba oin no ita sei halo di’ak liután kooperasaun ne’e ba oin,” Reitór IOB, Pedro Barreto Ximenes, hateten ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, Fomento, kinta ne’e.
Kooperasaun ho eskola ESTV haat mak hanesan Eskola Profesionál no Ekonomia Sosiál (EPES) iha Portugal, Eskola Profesionál Agríkola no Dezenvolvimentu Rurál (EPADR) iha Mirandela, Eskola Profesionál Prátika Universál (EPPU) iha Bragança, inklui Eskola Sekundáriu Tékniku Profisinál foun ida tan.
“Iha ensinu superiór ita-nia kooperasaun ho politékniku tolu hanesan Institutu Politékniku ida iha Bragança, Institutu Politékniku Viana de Castelho, Institutu Politékniku Leria. Instituisaun tolu ne’e mak daudaun ne’e ita serbisu hamutuk hela,” nia akresenta.
Notísia relevante : IOB utiliza subvensaun públika husi Governu ba atividade prinsipál haat
Kooperasaun ne’e hahú kedas iha tinan 2017 tanba IOB asina kedas akordu kooperasaun ho eskola sira-ne’e, entaun estudante sira ne’ebé mai liuhusi programa ne’e sira diretamente tama bá eskola iha ne’ebá, entaun sira halo kedas ona matríkula.
“Entaun, bainhira ita trata hotu ida-ne’e kuandu sira sai ba ne’e, sai ona estudante iha ne’ebá, mais antes estudante sira ne’e, aisra sei tuir lai formasaun iha IOB, formasaun língua portugés, kultura portugeza, formasaun matématika, kultura enjerál, nomós iha área seluk hodi asegura katak sira iha nível koñesimentu ne’ebé mak sufisiente atubele bá Portugal, no ita fó teste molok ita haruka ba Portugal. Kursu ne’e iha nível 1,2,3 no 4,” Reitór informa.
Pedro Barreto dehan, ba sira ne’ebé atu bá eskola ESTV iha Portugal bainhira to’o ona 9o ano no 10o ano ne’e sira hahú ona ba tuir formasaun iha IOB, hahú fulan-neen to’o tinan-ida.
“Hotu tiha ita bele matríkula ba eskola sira iha Portugal. Nune’e mós sira ida ba ensinu superiór ne’e bainhira iha ona 12o ano, sira mai tuir ona formasaun fulan-neen to’o tinan-ida molok ita haruka bá eskola iha Portugal,” nia tenik.
Totál estudante ne’ebé OIB haruka ona ba besik 450, sira-ne’e balun ba ESTV no balun ba ensinu superiór. Sira-ne’e ida ne’ebé OIB haruka iha tinan 2017 ne’e barak husi sira ramata ensinu sekundáriu no kontinua ba ensinu superiór iha ne’ebá de’it no barak hotu ona, balun fila mai Timor no serbisu ona enkuantu balun serbisu mós iha Portugal no balun kontinua tan ba nível mestradu.
OIB haruka tan estudante 50 kontinua estudu iha Portugal
OIB tinan ne’e haruka ona nia estudante hamutuk 50 kontinua estudu iha Portugal.
“Sira-ne’e bá tiha ona, ita haruka 38 ba ESTV no ba ensinu superiór 12. Agora mós iha hela preparasaun nia laran talvez fulan oin ita haruka tan ema na’in-30. Ne’ebé konta iha tinan 2024 ne’e ita haruka estudante 80 bá Portugal, tantu ESTV no ensinu superiór,” nia relata.
IOB nia parte fasilita estudante sira hodi bele asesu ba Eskola ESTV no ensinu superiór sira.
“Ba estudu iha Portuaál ne’e IOB fasilita sira atu tama iha eskola sira-ne’e, maibé ninia kustu inan-aman mak tenkeser toma konta rasik, entaun ita-nia akordu ne’e Governu Portugál mós ajuda subsídiu oituan maibé ne’e ba ESTV ensinu superiór lae, maibé subsídiu ne’ebé Governu Portugal fó ne’e la to’o, entaun inan-aman mak kompleta tan. Ita hetan mós ajuda husi Governu maibé la’ós finansiamentu maibé sira ajuda oinsá atu sira bele hetan vistu estudante nia,” nia katak.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
