DILI, 22 novembru 2024 (TATOLI)–Autoridade Nasionál Petróleu (ANP) hahú ona prosesu evaluasaun dokumentu husi kontratór neen ne’ebé partisipa iha konkursu públiku ba projetu konstrusaun biblioteka nasionál.
Projetu ne’e nia totál finansiamentu millaun $12,7, maihusi Operadór ENI millaun $10 no Sekretaria Estadu Arte Kultura (SEAK) millaun $2,7. ANP jere prosesu konkursu públiku ho koordenasaun husi Komisaun Nasionál Aprovizionamentu (CNA, sigla portugés), maibé bainhira projetu ramata sei entrega ba SEAK.
“Prosesu loke konstrusaun biblioteka nasionál ho nia kustu millaun $12-resin. Konstrusaun biblioteka nasionál ne’e nia kritériu husi CNA no ANP. Ita loke ba públiku durante fulan-ida nia-laran hodi kontratór sira submete sira-nia dokumentu, building technical, building financial, ne’ebé sira submete, no ohin loron 22 novembru ita loke dokumentu, nune’e ita presiza domingu tolu (semana tolu) hodi halo prosesu evaluasaun ba sira-nia dokumentu,” Vise-Prezidente ANP, Quintino Pereira Bere, informa iha salaun enkontru ANP, City8, Manleuana, sesta ne’e.
Notísia relevante : Tempu besik, SEAK-ANP loke hikas konkursu ba konstrusaun biblioteka nasionál
Ekipa evaluasaun dokumentu sei evalua dokumentu ho kuidadu no rigór.
“Bainhira ida-ne’e la pasa, ami sei la ba haree sira-nia technical proposal. Kuandu hotu ona, ami sei haree ninia pontu mak la to’o 65, ami sei la hakat ba iha financial proposal. Husi ne’e mak ami soma no sé mak sai vensedór ba konkursu ne’e. Espera katak iha prosesu ne’e ami hetan vensedór ida to’o tolu. Husi ne’e ami haree sira-nia fatin ne’ebé sira iha inklui haree esperiénsia konstrusaun iha sira-nia nasaun,” nia akresenta.
Aleinde ne’e, haree mós sira-nia kontabilidade no kbiit finanseiru durante tinan-haat nia-laran, la’ós fulan tolu de’it.
“Tanba dalaruma fulan-tolu nia tau osan iha ne’ebá hotu, ita hatene tanba ne’e ita presiza verifika ba sira-nia kapasidade finanseiru iha sira-nia nasaun ne’ebé tau iha banku bá,” Vise-Prezidente katak.
Bainhira prosesu hotu la’o ho di’ak maka tinan ida-ne’e nia laran bele halo lansamentu ba projetu biblioteka nasionál, ne’ebé lokaliza iha Hudi-laran besik Ajénsia Dezenvolvementu Nasionál (ADN).
Kontratór rua maihusi Indonézia no maioria husi Xina. Antes ne’e, iha empreza 30-resin mak iha interese partisipa konkursu públiku, maibé la konsege submete dokumentu tanba sira haree rekezitu barak, nune’e ikus mai iha empreza neen mak submete dokumentu.
“Kritériu todan ida mak bite security, entaun kuandu osan ida-ne’e mak hanesan bite security, envelope ne’ebé temi ne’ebá ne’e tenke halo buat ruma, se o la halo mak o nia osan la fila. Tanba ami hakarak garante kualidade hodi halo projetu ne’e. Tanba ne’e mak ami halo kritériu rigorozu,” nia esplika.
Kontratór vensedór tenke rai osan iha banku durante prosesu konstrusaun no bainhira to’o ikus mak projetu la ramata, maka osan 20% husi millaun $12,7 sei la fila ba nia na’in.
“Se ida-ne’e mak la halo hotu mak ami sei foti osan 20% hosi based ne’e. Tanba ne’e mak sira tauk, ho ida-ne’e empreza Indonézia sente todan, bainhira empreza ida ne’ebé manán ona no asina kontratu mak osan 20% tenke tau iha banku. Xina sira baibain kaer projetu sira uza sira-nia osan. Bainhira empreza lakohi fó 20% mak fó fali ba vensedór daruak, tanba nune’e mak hili ida rua no tolu, nune’e bele asegura prosesu ida-ne’e,” nia hato’o.
Aleinde ne’e, empreza timoroan sei serbisu hamutuk ho empreza internasionál sira, ba projetu konstrusaun biblioteka nasionál.
“Iha kritériu ami hateten kedas ona katak 10% ne’e fó ba empreza timoroan hodi serbisu hamutuk ho empreza manán-na’in ne’e, ne’ebé nia proposta mai ne’e ho kedas ona ho empreza timoroan tanba empreza internasionál kuandu submete dokumentu mai ho empreza timoroan. Husi ne’e mak empreza timoroan bele eleva sira-nia kapasidade, manán esperiénsia no hetan mós osan,” Vise-Prezidente subliña.
Projetu ne’e mai husi kontratu ho kompañia Operadór ENI ba dezenvolvimentu mina no gás, ne’ebé tau osan millaun $10 ba biblioteka nasionál.
“Tanba sá mak ANP mak kaer, tanba ANP mak regula mina no gás inklui ENI nian. Entaun osan ne’e tau hela iha banku ita ezekuta. Governu interiór koko halo prosesu maibé depois falla no la konsege halo. Agora iha IX Governu fó fiar ba ANP atu kaer prosesu ida-ne’e. Graças à Deus prosesu la’o di’ak to’o ohin loron,” nia haktuir.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
