OÉ-CUSSE, 25 Novembru 2024 (TATOLI) – Konferénsia rejionál ne’ebé realiza iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) foku ba futuru dezenvolvimentu setór turizmu relijiozu, ne’ebé mai ho tema “Hamutuk promove povu no rai enklave Oé-Cusse nu’udar belun no fatin ba ema hotu”. Eventu ne’e organiza husi ekipa Zona Ekonómika Espesiál no Dezenvolvimentu Oé-Cusse Ambeno (ZEEDOA).
Iha abertura, Ministru Interiór, Francisco da Costa, ne’ebé reprezenta Primeiru-Ministru, Xanana Gusmão, rekomenda pontu balun ba Autoridade RAEOA no ZEEDOA atu dezenvolve setór turizmu hodi atrai vizitante, tanba Oé-Cusse nu’udar rai enklave iha Timor-Leste.
“Atu dezenvolve turizmu, ita tenke identifika loloos poténsia sira atu promove hodi fó benefísiu ba Oé-Cusse oan sira iha futuru, tanba turizmu mak bele atrai ema atu mai vizita. Imi iha ne’e, tanba Oé-Cusse rai-ketan dook husi kapitál”, Francisco da Costa hateten iha abertura konferénsia ne’ebé hala’o iha otél Ambeno, ohin.
Iha biban ne’’e, nia hato’o pontu importante rua mak turizmu hanesan istória importante, tanba ko’alia sobre relijiaun hahú uluk iha Oé-Cusse. Oé-Cusse mak fatin dahuluk portugés sira tama, hanesan mós primeiru kapitál depois muda fali bá rai boot Dili.
“Tanba ne’e, sai poténsia ida atu dezenvolve hodi haree filafali ba istória sira-ne’e, tanba ita ko’alia kona-ba lasu istóriku husi Timor-Leste ho CPLP, ita ko’alia kona-ba Oé-Cusse ne’e rasik, entaun tenke promove poténsia turizmu Oé-Cusse”, nia sujere.
Pontu daruak ma poténsia kona-ba turizmu relijiozu, tanba Timor-Leste nu’udar nasaun daruak ho maioria nia populasaun katóliku iha mundu no hatudu ona iha vizita Santu Padre iha Tasi-Tolu foin lalais ne’e.
“Presiza atu haree modelu mais apropriadu ba Oé-Cusse atu dezenvolve iha setór turizmu. Ha’u hanoin buat rua ne’e importante tebes atu dezenvolve, atu haree oinsá ita promove modelu ida-ne’ebé di’ak atu atrai ema mai vizita Oé-Cusse, tanba transporte ha’u haree sufisiente”, nia dehan.
Iha fatin hanesan, Koordenadór ZEEDOA, João Mendes Gonçalves, hateten konferénsia rejionál ne’e importante ba futuru Oé-Cusse, tanba ne’e presiza kolaborasaun hodi kontribui ba prosesu dezenvolvimentu.
“Ami husi ZEEDOA ho hanoin ida ba iha futuru, ho eventu ne’e ita-bele kontribui maka’as ba dezenvolvimentu turizmu iha Oé-Cusse no ninia ligasaun iha nivel rejionál. Planu estratéjiku dezenvolvimentu Oé-Cusse Ambeno ne’ebé ZEEDOA halo ho prinsípiu ne’ebé la sees husi planu estratéjiku dezenvolvimentu nasionál hodi hili prioridade tolu iha setór agrikultura nian, prioridade iha setór indústria no prioridade iha setór turizmu”, nia salienta.
Iha biban ne’e, Prezidente Autoridade RAEOA, Rogério Tiago Lobato, konsidera konferénsia ne’e presiza kontribui ideia atu iha futuru bele dezenvolve liután setór turizmu.
Tuir nia, turizmu relijiozu iha abut ida maka’as tanba igreja sira-ne’ebé portugés sira loke iha tinan barak liubá sei eziste to’o ohin loron no ida mak Santa Relíquia iha Citrana, tanba ne’e presiza dezenvolve.
“Ko’alia kona-ba turizmu kulturál, povu Oé-Cusse ne’e moris ho kultura orijinál tebes, orgullu ba nia kultura. Bainhira ha’u mai Oé-Cusse, primeiru-ministru dehan fó importánsia ba kultura iha Oé-Cusse, tanba husi jerasaun ba jerasaun nafatin to’o agora. Entaun, bainhira halo serimónia, lia-na’in sira mak sempre hamulak”, nia realsa.
Oradór iha konferénsia ne’e mak Reitór Institutu Filozofia no Teolojia (ISFIT), Padre Justino Tanec, ne’ebé ko’alia kona-ba Koñese Oé-Cusse Ambeno, horiuluk no horiuain Oé-Cusse Ambeno Amasat.
Oradór daruak mak Diretór-Jerál Turizmu, António da Silva, ko’alia kona-ba Vizaun no Polítika ba Dezenvolvimentu Setór Turizmu iha Timor-Leste. Oradór datoluk mak husi DIT, Manuel Vong, ko’alia asuntu Institusionál no Potensiál sira Indústria Turizmu nian.
Oradór seluk mak Regina Scheyvens husi Massey University ka Development Studies Network, ko’alia kona-ba Indústria Turizmu iha Estadu Illa Ki’ik sira no Lisaun ne’ebé Aprende ba Timor-Leste iha Zona Ekonómika Espesiál Dezenvolvimentu Turizmu.
Notísia relevante: Delegasaun RI no autoridade RAEOA diskute investimentu iha turizmu no aeroportu
Oradór tuirmai mak Alex Kertasa, Diretór Utama, PT. Permata Persada Pertiwi Jakarta, hodi ko’alia kona-ba Zona Ekonómika no Análize Espesiál Poténsia Turizmu Komersiál Oé-Cusse Ambeno, Timor-Leste iha Kontestu Kreximentu Konjuntu Rejionál iha Indonézia Leste, Territóriu Norte Austrália no Rejiaun Illa Pasífiku. Jherendu Pant husi WorldFish PADTL ko’alia kona-ba Agroturizmu, Peska no Akikultura, Poténsia no Kontribuisaun ba Seguransa Alimentár; Brígida Antónia Correira, husi UNDANA Kupang, aborda kona-ba Agroturizmu – Poténsia Pekuária ba Aselera Kreximentu Tranznasionál iha Kontestu Timor-Leste no Nusa Tenggara Timur (NTT) no ikus Júlio Mak, nu’udar Prezidente CCI-TL Oé-Cusse hodi aborda kona-ba Poténsia no Dezafiu Investimentu Setór Privadu iha Indústria Turizmu.
Jornalista: Abílio Elo Nini
Editora: Maria Auxiliadora
