DILI, 12 Fevereiru 2025 (TATOLI)—Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Dili (TJPID), kuarta ne’e, halo julgamentu ba krime administrasaun danoza ne’ebé envolve husi arguidu na’in sia (9).
Entre arguidu na’in sia ne’e, arguidu na’in lima nu’udár funsionáriu Ministériu Saúde, enkuantu arguidu na’in haat seluk maihusi Ministériu Finansa.
Molok tama ba julgamentu, defeza husi arguidu sira, advogadu privadu Marcelo da Rosa rekere bá Tribunál Koletiva atu haree hikas krime administrasaun danoza ne’ebé Ministériu Públiku imputa ba arguidu sira. Tanba bazeia ba defeza nia entendimentu katak krime administrasaun danoza ne’ebé Ministériu Públiku imputa ba arguidu sira tama ona ba prazu pré-inskrisaun tanba kazu ne’ebé envolve husi arguidu sira liu ona tinan 12.
“Kazu administrasaun danoza ne’e akontese iha 2013. Tribunál notifika arguidu sia ne’e iha 2014. Entaun, krime ne’ebé mak Ministériu Públiku imputa ba arguidu sira tama ona ba pré-inskrisaun. Tanba kazu ne’e haree husi prazu notifikasaun ba aguidu sira lori ona tempu tinan 12. Krime administrasaun danoza ne’e nia prazu tuir lei, iha de’it tinan sanulu (10), tanba ne’e husu ba Tribunál Koletivu ida-ne’e atu revee,” Marcelo da Rosa deklara iha sala audiénsia julgamentu TJPID, Kaikoli, kuarta ne’e.
Nune’e mós, Ministériu Públiku ne’ebé reprezenta husi Prokuradór Rogério Viegas, haktuir katak krime administrasaun danoza ne’ebé Ministériu Públiku imputa ba arguidu sira laiha ona dalan atu tribunál halo julgamentu kontinuasaun.
“Prosesu ida-ne’e laiha ona atu tribunál kontinua halo julgamentu tanba prosesu ne’e tama ona bá pré-inskrisaun,” nia adianta.
Hafoin rona tiha parte hotu, Tribunál liuhusi juíz prezidente, José Quintão hateten katak bazeia ba tribunál nia entendimentu ba krime administrasaun danoza ne’ebé Ministériu Públiku imputa ba arguidu na’in sia ne’e seidauk tama ba pré-inskrisaun.
Nia esplika kazu ne’e seidauk tama ba pré-inskrisaun tanba kazu ne’e akontese iha 2013 no tribunál notifika arguidu sira iha 24 Agostu 2014, tan ne’e seidauk kompleta tinan 12 no fulan-agostu mai mak foin kompleta tinan 12.
Nia hateten bazeia ba artigu 112 husi Kódigu Penál katak kazu ne’ebé mak suspende tinan 12 maibé seidauk to’o nia fulan ba períodu pré-inskrisaun nian, kazu ne’e Tribunál kontinua halo julgamentu.
Tanba ne’e, Tribunál deside indefere rekerimentu ba verifikasaun prazu krime administrasaun danoza ne’ebé rekere husi parte defeza ba kazu ida-ne’e. Nune’e, tribunál kontinua halo julgamentu ba kazu ne’e hodi rona depoimentu husi arguidu AD hanesan antigu Xefe Departamentu Verifikasaun no Kontrolu Kualidade Ministériu Saúde.
Iha sala julgamentu arguidu, AD rekoñese katak sira simu duni dokumentu husi aprovizionamentu Ministériu Saúde hanesan invoice, lisensiamentu empreza ne’ebé mak sai manán-na’in ba akizisaun medikamentu Ministériu Saúde iha 2013.
Arguidu hateten hafoin verifika tiha empreza ne’e nia dokumentu, sira haruka bá Ministériu Finansa hodi halo pagamentu.
Arguidu deklara tan katak laiha koñesimentu ba Ministériu Finansa ba ko’a taxa 10% husi empreza PT. Gunung Mas Sentosa.
“Ha’u laiha koñesimentu Ministériu Finansa ko’a taxa 10% husi empreza PT. Gunung Mas Sentosa ne’ebé momentu ne’ebá sai manán-na’in ba konkursu fornesimentu medikamentu ba Ministériu Saúde,” nia deklara.
Tuir akuzasaun Ministériu Públika nian sita katak iha 4 Jullu 2013, SAMES (agora INFPM) entrega filafali ai-moruk item ida ho naran Magnesium Sulphate 40% Miligram So4 no 25ml=10.0 gram Mg So4.7h20 ho kuantidade rihun tolu ho montante orsamentu $3.037,50 bá fali empreza PT. Gunung Mas Jaya Sentosa ho razaun tanba la tuir espesifikasaun iha kontratu.
Iha 4 Jullu 2013, empreza PT. Gunung Mas Sentosa, hato’o invoice pagamentu ho montante $449.487,50 bá Ministériu Saúde tanba Ministériu Saúde diminui tiha osan ho montante $3.007,50 husi montante globál.
Prosesu referidu Ministériu Finansa la ko’a taxa 10% husi empreza ne’ebé mak sai manán-na’in ba konkursu fornesimentu medikamentu ba Ministériu Saúde, nune’e halo Estadu tenke lakon osan $497.525.
Haree bá atu ne’e, kontra hela lei no bele punisaun maibé arguidu sira la konxiente tanba la ko’a osan, nune’e fó prejuizu ba Estadu, halo Estadu tenke lakon $497.525. Tanba ne’e, Ministériu Públiku konstitui arguidu sira ba autór krime administrasaun danoza ne’ebé punidu iha artigu 299 husi Kódigu Penál Timor-Leste.
Jornalista: Natalino Costa
Editór: Xisto Freitas da Piedade
