DILI, 30 Abríl 2025 (TATOLI)-Tais hanesan parte ida husi identidade kultura Timor-Leste nian. Tanba ne’e, atu mantein orijinalidade hanesan patrimónia kulturál imateriál, importante mak sertifikasaun atu identifika loloos tais husi bei-ala sira-nia liman fatin.
Diretora Ezekutiva Timor Aid, Maria do Céu Lopes, hatete Nasaun oinoin hanesan Ázia no Áfrika mos iha tais.
“Sertifikasaun tais ne’e hodi sertifika orijinalidade Timor-Leste nian, husi munisípiu ida-idak, suku, tenke tau naran tais, no kór ne’e bele muda ka lae, ida-ne’e mak ami bele halo brand store (marka), ne’e ami lori matriks hodi hanorin soru-tais, tanba uluk tais uza ba serimonia lia-moris no lia-mate”, dehan nia iha Delta Nova, ohin.
Konaba sertifikasaun, ninia parte hamutuk ho Sekretáriu Estadu asuntu Arte no Kultura (SEAK) kontrata AIACA (Asosiasaun Bem-estar Artezanatu no Artezanatu sira iha Índia tomak) no TORCE CC (Ajénsia Kriativu ne’ebé hetan prémiu internasionál) hodi halo preparasaun ba esbozu sertifikasaun no marka ba tais.
Bainhira parte Timor Aid halo aprezentasaun, mosu sujestaun ne’ebé presiza duni inklui antes entrega versaun finál ba Partimónia Kulturál Imateriál-SEAK.
Pontu importante ne’ebé destaka iha esbozu, nia dehan tais tradisionál tenke orijin no kabas ne’ebé naturál, nune’e ema labele muda kór, modelu no dezeñu orijin.
“Tanba ne’e mak ami atu sertifika ne’e ami hein versaun finál hosi péritu sira. Tanba kuandu halo lei ida la’ós tuir ema ida nia hakarak”, afirma Fundadora Timor Aid.
Nia esplika entidade sira ne’ebé agora daudaun fahe servisu ba malu konaba tais mak UNESCO promove salvaguarda no soru tais, ministériu komérsiu no indústria, hamutuk ho Fundasaun Alola responsabiliza ba kompetisaun ba kriatividade no kór tais-nian no mós formasaun ba negósiu, Timor Aid mak prepara esbozu ba sertifikasaun tais, SEAK mak toma atensaun ba dokumentasaun no espozisaun.
TORCE CC halibur rede soru-na’in ba estudu kór hodi haree ba marka, enkuantu AIACA haree oinsá prosesu rejistu.
Maria do Céu Lopes informa Timor Aid iha kolesaun tais tahan 400 no mós iha ekipamentu no materiál tradisionál ba soru tais. Timor Aid iha metadata no database, dokumentasaun audivisuál, no seluk tan.
Nia dehan sujestaun ba sertifikasaun tais maihusi vizitante, kolesionadór ba tekstil husi Ázia, Austrália, Amérika, Eropa tanba hakarak hatene konaba orijinalidade husi tais ne’e rasik.
Tuir nia, sertifikasaun sei benefísia maka’as ba soru na’in iha Timor-Leste ne’ebé sei soru tais tradisionál tuir bei-ala sira nia liman fatin, kabas naturál, kór naturál no motif tradisionál ida-ne’e mak sei fó folin justu ba soru-na’in no foti soru-na’in nia dignidade, sira-nia matenek kompara ho tais modernu.
Sertifikasaun ne’e buat foun ba Timor-Leste, tanba ne’e envolve entidade oinoin tantu rai-laran no rai-li’ur atu halo konsultasaun hodi bele hetan tulun. Orsamentu ba atividade sistema sertifikasaun kuaze rihun $53.
Notísia relevante: SEAK prepara dekretu kona-ba utilizasaun tais iha instituisaun Estadu
Jornalista : Osória Marques
Editor : Rita Almeida
