DILI, 14 Maiu 2025 (TATOLI) – Loron nasionál no istóriku la’ós momentu komemorativu no refletivu de’it maibé sai mós tempu ba negósiu – fa’an bandeira RDTL iha dalan-ninin, no espresa sentidu nasionalizmu.
Emelita Rodrigues, vendedora bandeira nasionál ida iha diresaun estrada públiku Portu Dili, hateten, sira fa’an bandeira ne’e nu’udar interrese ba nasionalizmu no nesesidade. Nasionalizmu ne’e hanesan ita atu komemora loron restaurasaun independénsia, entaun aproveita mós fa’an bandeira RDTL, nune’e ema sira lori transporte ne’e bele hetan no sosa tau ba motor no karreta hodi hanoin hikas fali loron nasionál ne’e.
“Enkuantu kona-ba nesesidade normalmente ha’u fa’an para hetan osan rai hamutuk uza ba kursus no nesesidade seluk, tanba daudaun ne’e ha’u hala’o hela formasaun portugés iha eskola IOB, nune’e lapresiza husu ba inan-aman no labele depende ba inan-aman”, Vendedora ne’e hateten ba jornalista TATOLI, iha diresaun Portu Dili, ohin.
Nia informa atividade negósiu ne’ebé sira hala’o hahú husi tuku 07:00 dadeer to’o tuku 8:00 kalan, no dalaruma dader fa’an tiha meiu-dia kontinua ba kursu no hafoin sai kursus nafatin kontinua ba fa’an bandeira iha dalan-ninin.
“Ha’u la’ós foin mak fa’an maibé ne’e baibain ona. Bainhira to’o loron nasionál sira, ha’u ho kolega sira mós komesa fa’an ona. Bainhira ha’u ramata ensinu sekundáriu ha’u la kontinua eskola entaun fa’an sasan iha dalan-ninin no ha’u la moe ho ha’u-nia servisu ne’e”, negosiante ne’e haktuir.
Nia aumenta tan katak kona-ba rendimentu ne’ebé nia hetan depende ba ema sosa; dalaruma loron ida hetan US$20, no bandeira ne’ebé fa’an sira mós sosa tutan husi ema seluk.
Iha sorin seluk, Vendedór bandeira RDTL iha diresaun Glória Jeans oin, António da Silva hateten, atividade ida-ne’e hatudu ninia nasionalizmu no tinan ida-ne’e ita selebra loron restaurasaun independénsia ba da-23.
“Tanba ne’e mak ami fa’an ne’e hodi fasilita komunidade sira hanesan bandeira laiha sira sosa iha ami hodi tau iha uma oin, atu nune’e bele selebra ita-nia loron restaurasaun independénsia”, vendedór ne’e dehan.
Nia informa, bainhira sira fa’an ne’e la’ós nesesidade tanba nesesidade ne’e atu iha ka laiha ne’e normál. Tinan-tinan sira sempre fa’an bandeira iha dalan-ninin bainhira akontese loron restaurasaun independénsia de’it.
“Ha’u fa’an hahú husi tinan-2009 to’o agora, maske ha’u tenke sa’e mikrolete husi Balide mak mai to’o iha ne’e no lorokraik tenke fila maibé ida-ne’e mak ha’u-nia nasionalizmu”, nia argumenta.
Hanesan timoroan, iha ámbitu loron restaurasaun independénsia ba da-23 nia sente kontente tanba loron nasionál ne’e tinan ida akontese dala ida. “Entaun ita mós presiza pás no dezenvolvimentu, maske balun di’ak ona no balun fali seidauk”.
Entretnatu, tuir observasaun jornalista katak vendedór hirak-ne’e hatudu sira-nia espresaun kontente no la baruk hodi ka’er bandeira hamrik iha loro-matan nia manas. Sira antuzias tebes no sente orgullu hodi selebra loron nasionál ne’e.
Jornalista: Alexandra da Costa
Editór: Rafael Ximenes de A. Belo
