Estudante timoroan iha Izraél sente la seguru iha tempu kalan
DILI, 19 Juñu 2025 (TATOLI) – Estudante timoroan sira iha sidade Izraél, Tel Aviv, rekoñese ladún seguru iha tempu kalan maibé iha tempu loron situasaun normal hela relasaun ho tensaun funu entre Izraél ho Iraun iha semana ne’e.
Estudante timoroan iha Izraél, Egas da Silva halo klarifikasaun katak, lansamentu bomba iha ár akontese duni maibé informasaun dehan fasilidade sira iha Izraél hetan rahun totál ne’e laloos ka hoax, tanba iha tempu kalan mak lansa bomba maibé iha tempu loron situasaun la’o normál.
“Situasaun manas loos iha-ne’e, maibé ami halo atividade hanesan bainbain ba eskola no ba servisu iha tempu loron de’it, iha tempu kalan ne’e mak ita toba ladukur tanba sira tiru bomba ba malu liuhusi ár ne’e lian barullu,” estudante timoroan ne’e informa ba Ajénsia TATOLI liuhusi telefónika, kinta ne’e.
Maske sira sente ta’uk bainhira nasaun rua ne’e tiru bomba ba malu, no laiha seguransa ba sira maibé Estadu iha Izraél mós prepara fatin setel (fatin abrigu ba subar fatin iha rai-okos) nune’e sira-nia moris garantidu maske bomba tún maka’as.
“Bomba sira tiru ne’e ita haree de’it tanba moru protesaun iha ár ne’e kualidade no metin hodi asegura bomba, maske apartamentu balun mak konsege hetan estragu, maibé akontese dook husi sentru Tel Aviv,” nia esplika.
Nia haktuir, oportunidade atu fila ba Timor-Leste seidauk iha desizaun ruma tanba Estadu Izraél taka provizóriu hela operasaun iha aeroportu.
Nune’e mós estudante timoroan iha Izráel, Benjamin da Costa, informa, funu entre Izraél ho Iraun ne’e manas tebes daudaun ne’e tanba atakasaun bomba ne’ebé nasaun rua ne’e lansa la’ós uitoan maibé barak.
“Bomba sira-ne’e balun tuun iha sidade estraga fasilidade balun maibé kuaze bomba barak mak blokea hotu iha aéreu,” estudante ne’e hateten.
Maibé Estadu Izraél halo setel ka fatin abrigu ba ema atu subar ne’e la’ós ida de’it maibe konstrui iha fatin eskola, servisu no iha publiku, nune’e bainhira ema halo hela atividade akontese funu no alarma lian, ema la presiza ba fatin dook atu subar maibé subar de’it iha setel ne’ebe Estadu prepara ona.
“Maibe bomba ne’e tún duni no ita bele dehan estraga sidade balun maibé la demais hanesan midia fó-sai ne’e antes ne’e, tanba akontesimentu bomba ne’e iha tempu kalan de’it no iha tuku 12:00 kalan, sé lae madrugada entaun tempu loron ema halo atividade hanesan bainbaine,” nia konta.
Ho situasaun hanesan ne’e eatudante timoroan sira-ne’e hetan kontaktu husi embaixadór sira no estudante sira mós relata kona-ba situasaun rai laran. Maibé iha situasaun hanesan ne’e sira labele fila mai timor, maske estudante balun termina ona sira-nia estudu tanba Estadu Izráel taka movimentu operasaun aéreu nian.
“Estadu Izraél tau-matan mai ami oferese ai-han, no fasilidade sira. Maibe ho situasaun hanesan ne’e nafatin husu ba Governu Timor-Leste atu haruka timoroan mai tán Izraél karik tetu didi’ak lai tanba situasaun manas la hanesan ho uluk,” nia sujere.
Totál estudante iha Izraél hamutuk atus-rua resin no estudante sira-ne’e balun hala’o estudu durante tinan rua no balun tinan ida.
Izraél lansa operasaun ba territóriu Iraun ho naran “Operation Rising Lion” iha loron 13 fulan-Juñu tinan 2025 hodi harahun fatin nukleár nian iha sidade Iraun, Teeraun. Razaun Izrael halo operasaun ne’e ho presizaun aas tanba deteta Iraun dezenvolve hela nukleár ne’ebé sai ameasa boot iha Médiu Oriente no nível globál.
“Operasaun ne’e sei kontinua bainhira nesesáriu hodi halakon ameasa ne’e iha dékada barak nia laran, tiranu sira hosi Teeraun ho aten-barani husu abertamente ba destruisaun Izraél nian. Sira apoia sira-nia retórika jenosídiu ho programa ida hodi dezenvolve arma nukleár sira”, Primeiru Ministru Izraél, Benjamin Netanhayu, ne’ebé fó-sai husi Reuters.
Líder Supremu Iraun, Ayatollah Ali Khamenei promete sei halo ‘revanche’ hasoru Izraél.
“Rejime sionista komete ona krime ida iha ita-nia rain doben ohin iha madrugada ho nia liman kruél no nakonu ho raan,” Khamenei hateten ne’ebé sita husi Ajénsia Notisioza Túrkia, Anadolu.
Prezidente Estadu Unida Amérika, Donald Trump, hatete iha loron-kuarta ne’e katak seidauk foti desizaun ikus kona-ba autoriza ka lae atake militár hasoru Iraun, prefere hein to’o minutu ikus.
“Ha’u lakohi funu. Ha’u la buka razaun ida hodi halo funu. Maibé karik tenke hili entre halo funu ka husik sira iha arma nukleár sira, entaun tenke halo saida maka tenke halo. Karik ita la presiza halo funu,” nia hatete.
Funu entre Izraél ho Iraun tama ona ba loron-hitu no seidauk iha sinál atu hakotu funu ne’e tanba kontinua halo atake liuhusi aéreu. Voo internasionál tantu Izraél no Iraun provizoriumente aeroportu taka.
Iranianu sira oras ne’e kuaze kotu hosi rede komunikasaun globál sira hafoin apagamentu internete ho eskala boot ne’ebé afeta nasaun, haktuir hosi NetBlocks, organizasaun ida-ne’ebé tau matan ba seguransa sibernétika ho sede iha Londres, fó sai hosi ajénsia notisioza alemaun (dpa).
“Métrika sira hatudu katak Iraun offline liu oras 12 hafoin blokeiu nasionál internete nian hosi autoridade sira,” hatete hosi organizasaun la’ós lukrativu iha komunikadu imprensa ne’ebé TATOLI asesa, ohin.
NetBlocks nu’udar organizasaun naun-governamentál ida ne’ebé monitoriza no relata insidente sira kona-ba internete mate, sensura, no restrisaun sira iha mundu tomak. Sira uza dadus no teknolojia hodi buka tuir apagamentu sira no fornese informasaun kona-ba impaktu ekonómiku no sosiál sira hosi restrisaun internete nian.
Jornalista: Alexandra da Costa
Editór: Evaristo Soares Martins
