DILI, 19 Agostu 2025 (TATOLI)—Diretór Gabinete Garantia Kualidade Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médiku (INFPM), Miguel de Padua Noronha, informa daudaun ne’e ai-moruk item 56 mak mamuk iha armajen nasionál.
“Estoke ai-moruk daudaun ne’e 16% mak laiha no estoke ne’ebé mak disponivel ne’e hamutuk 83%. Husi estoke ai-moruk laiha ne’e, mai husi ai-moruk esensiál, vitál no nesesáriu,” Miguel de Padua Noronha hateten ba jornalista sira iha nia kna’ar fatin, Kampun Alor, ohin.
Nia esplika, ai-moruk item vitál, esensial no nesesariu ida-ne’e, item hirak ne’ebé mak sai beibeik tanba médiku sira presiza ai-moruk sira-ne’e, entaun nia sirkulasaun ativu loos iha INFPM.
“Ba kategoria tolu ne’e hanesan vital, nesesáriu no esensiál ne’e item totál 344. Husi ne’e, estoke ne’ebé mak disponivel hamutuk 288 ka 83% no stock out hamutuk item 56 ka 16%,” nia relata.
Nia hateten, ai-moruk item vitál hamutuk 125 no husi ne’e ninia estoke ne’ebé mak disponivel hamutuk 101 ka 81% no stock out hamutuk 24 ka 19%.
Ai-moruk esensiál ho totál item hamutuk 179 no husi ne’e estoke ne’ebé mak disponivel hamutuk 153 ka 85% no estoke ne’ebé mak mamuk hamutuk 26 ka 15%.
Aimoruk nesesáriu ne’e iha totál item hamutuk 56 no husi ne’e ai-moruk ne’ebé mak disponivel 46 ka 82% no estoke ne’ebé mak mamuk iha item hamutuk 10 ka 18%.
“Agora liga ba estoke mamuk iha kada fasilidade saúde ne’e, ha’u atu dehan de’it banhira ai-moruk sira ami atu distribui ka hasai ai-moruk iha armajen sentrál ne’e bazeia ba sira-nia pedidu. Agora, pedidu ne’ebé mak sira hato’o tenke liuhusi DNFPM hodi hetan verifikasaun no aprovasaun foin enkamiña mai ami atu distribui. Agora, ai-moruk sira-ne’ebé mak identifika iha ne’eba katak estoke balun estoke menus ne’e, sira hatoo duni pedidu mai ka lae. Tanba, sira hatene halo pedidu mai entaun sira tenke follow up,” nia esplika.
Nia kalrifika, dalaruma sira hato’o pedidu mai ne’e sira la la’o tuir mai ona, prosesu to’o iha ne’ebé ona maibé sira iha sira-nia fatin de’it. Tanba ne’e mak INFPM halo distribuisaun banhira pedidu to’o ona iha nasionál, entaun halo distribuisaun ba fasilidade saúde sira-ne’ebé mak sira husu.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
