DILI, 09 Setembru (TATOLI)—Diretór Interinu Institutu Nasionál Farmásia no produtu Médiku (INFPM), Miguel Soares, hateten prosesu akizisaun ba ekipamentu médiku ba tinan 2025 ne’e sei to’o iha Novembru no ekipamentu hotu-hotu tenke tama ona iha INFPM, nune’e bele halo distribuisaun ba fasilidade saúde sira iha territóriu.
“Komu kontratu ba médikamentu ne’e lubun ida, ha’u laiha infomasaun serteza ba ida-ne’e, maibé tuir infomasaun ha’u rona katak se la sala item hotu-hotu sei tama iha fulan-Novembru. Se tama iha Novembru ne’e finál ona mak ne’e, tanba ida-ne’e akizisaun ba 2025 nian,” Miguel Soares hateten ba jornalista sira iha nia kna’ar fatin, Kampumg Alor, ohin.
Nia esplika, dadaun ne’e prosesu kompra médikamentu realiza ona 100% no agora hein sasán ne’e atu tama mai tanba agora daudaun balun iha dalan hela.
“Iha kontratu ikus liu ne’e mak iha fulan-Novembru, tanba ida-ne’e diresaun kompra nafatin infoma ba fornesedór sira atu dixiplina ba iha tempu ne’ebé ita konkorda ona,” nia hateten.
Miguel Soares informa, ekipamentu médiku sira barak liu sosa iha nasaun Indonézia no mós Índia.
“Iha Empreza lubuk ida mak mai kompete iha ne’e, iha empreza lubuk ida mós manán iha projetu akizisaun médikamentu iha INFPM ninian. Dadus ha’u la detallu kona-ba empreza ne’e,” nia informa.
Nia esplika, tuir kalendáriu ne’ebé mak mensiona iha kontratu sei tama 100% iha fulan-Novembru maibé kona ba data fiksu ne’e mak seidauk klaru.
“Ninia orsamentu ita hotu-hotu hatene katak, iha INFPM iha tinan 2025 hetan alokasaun orsamentu ba kompra médikamentu kuaze millaun $13, ida-ne’e mak INFPM asegura hela iha nia kontratu sira,” nia esplika.
Antes ne’e, Diretór Aprovizionamentu Institutu Nasionál Produtu Médiku no Farmaséutiku (INFPM), Mariano da Silva Marques informa iha tinan 2025, INFPM prepara osan liu millaun $13 liu husi Orsamentu Jerál Estadu 2025 ba sosa Médikamentu ho osan millaun $13.
“Iha tinan 2025, ita iha ona rejistu, planu kompra tinan ida-ne’e nian, ita aloka fundu ba sosa ai-moruk mesak porvolta $13.582.000,00,” Diretór Aprovizionamentu INFPM, Mariano da Silva, hateten.
Nia dehan, daudaun ne’e Intitutu Nasionál Farmásia Produtu no Médiku seidauk halo aprovizionamentu iha tinan 2025, tanba presiza aprovasaun husi Ministra Saúde mak foin bele implementa.
“Se iha fulan-Janeiru, ita hahú prosesa aprovizionamentu, entaun iha fulan-Fevereiru item ai-moruk balun sei to’o iha TL, no ita hein katak prosesu aprovizionamentu ne’e bele halo lalais,” nia Konklui.
Ai-moruk estoke out iha INFPM dadaun ne’e 13%
Estoke out ai-moruk daudaun ne’e iha Institutu Nasionál Farmásia Produtu no Médiku iha 13% kompostu husi vitál 18 item, esensiál 18 no nesesariu item sia (9).
Diretór Internu INFPM, Miguel Soares, hateten daudaun ne’e iha Institutu Nasionál Farmásia Produtu no Médiku sctok out ba ai-moruk hamutuk 13% husi ne’e item 45 mak estoke out.
“Kona ba estoke out ne’ebé maka iha tanba sirkulasaun ba produtu médikamentu iha armazen sentrál ne’ebé mak kada loron ativu loos.
“Sirkulasaun médikamentu ho produtu médiku sira iha armazen sentrál sirkulasaun ativu entaun ne’e lá’os estoke out la’ós ho durasaun tempu naruk laiha. Se ho durasaun tempu naruk, ami mós iha alternativu balun karik ami hein prosesu normál, ninia prosesu deliberasaun mai tarde. Ami iha inisiativa atu hala’o kompra emerjénsia ne’e normalmente ami realiza ida-ne’e hodi atende ba ezijénsia emerjénsia sira,” nia dehan.
Nia haktuir, persentajen ida-ne’e mak ohin relatá ba ne’e iha hela persentajen ne’ebé nivél normál.
“La signifika ami atu husik de’it hanesan ne’e, laiha. Ami mós nafatin koko atu prienxe item hirak ne’ebé estoke out. Karik bainhira ami hetan ezijénsia urjente ruma husi fasilidade saúde, HNVG inklui ospitál referál sira ka munisípiu sira ho karáter urjente, hakarak ka lakohi, iha ne’e estoke out ami tenke deside atu halo kompra urjente hodi hatán ba iha estoke out sira-ne’e,” nia hateten.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
