DILI, 27 Janeiru 2026 (TATOLI)—Ministériu Transporte Komunikasaun (MTK), iha 2025, kontribui reseita hamutuk $14.936.268,32 (millaun $14-resin) ba kofre Estadu, ne’ebé rekolla husi fonte ajénsia autónomu balun no administrasaun direta hirak ne’ebé durante ne’e hala’o hela jestaun servisu iha Ministériu Transporte Komunikasaun (MTK) nia mahon.
Diretór Jerál Administrasaun Finansa, Aniceto Leto Soro, hateten reseita hirak ne’e mai husi fonte Administrasaun Direta mak husi Dirasaun Nasionál Transporte Terrestre (DNTT) rekolla reseita millaun $7-resin, Diresaun Nasionál Servisu Postál (DNSP) rekolla reseita rihun $25-resin no Diresaun Nasional Infraestrutura Komunikasaun (DNIC) rekolla rihun $198.
Reseita ne’ebé mai husi Ajénsia Autonomia ka Administrasaun Indireta mak Autoridade Nasionál Komunikasaun (ANC) rekolla reseita millaun $2.559, Autoridade Aviasaun Sivíl Timor-Leste (AACTL) rekolla reseita rihun $7,725, Autoridade Portu Timor-Leste (APORTIL) rekolla reseita hamutuk millaun $1.237 no Autoridade Administrasaun Navegasaun Timor-Leste (ANATL) rekolla reseita hamutuk millaun $3.638.
“Bazeia ba rezultadu reseita ne’ebé mak ami simu husi ajénsia autónomu administrasaun indireta MTK nian no ami mós simu reseita husi administrasaun direta ne’ebé tutelada iha MTK,” Dirijente ne’e informa ba Agência Tatoli iha nia kna’ar fatin, Kaikoli, ohin.
Iha MTK, nia dehan, iha ajénsia autónomu ka Administrasaun direta tolu (3) hanesan APORTIL, ANC, AACTL no iha administrasaun direta hanesan DNSP, DNIK no DNTT mak rekolla reseita ba kofre Estadu, maibé iha empreza públika ida mak sira-nia reseita ne’e sira na’in jere rasik ba sira-nia nesesidade mak ANATL ho totál hamutuk millaun $3.638.
Aleinde ne’e, iha mós ajénsia no administrasaun direta tutelada sira-ne’ebé la rekolla reseita ba kofre Estadu hanesan TIC Timor, I.P, DNMG no DNTM, sira ne’e lei la fó dalan atu hatama reseita ba kofre Estadu.
Tuir nia, instituisaun sira-ne’e halo de’it servisu administrasaun no TIC Timor bele apoiu Governu halo instalasaun gratuita internet no ajuda Estadu halo poupansa ka la presiza hasai osan hodi selu IT no konsultán ruma hodi halo servisu lina internet nian.
“Enkuantu administrasaun direta ne’ebé mak rekolla reseita boot-liu ba ministériu iha tinan 2025 mak DNTT, maske sira laiha autonómia finansaseiru no adminsitrativu,” nia relata.
Nune’e, husi reseita iha tinan 2025 ne’e, sira bele halo returnu purvolta millaun $1 tanba sira hetan alokasaun Orsamentu Jerál Estadu 2025 ba administrasaun direta no indireta, MTK iha millaun $13-resin
“Signifika ami atinje ona meta reseita nian tanba ami-nia planu kada tinan ami tenke rekolla reseita millaun $14. Maibé, tuir dadus hatudu katak ami liu meta 50% no atinjimentu hirak ne’e deteta sa’e liu husi DNTT nia servisu tanba sira-nia planu ne’e kada tinan rekolla millaun $3 to’o millaun $5, maibé sira-nia atinjimentu liu tiha millaun $7 inklui ajénsia sira seluk,” nia hateten.
Tamba ne’e, nia husu ba ajénsia autónomu no administrasaun direta hotu-hotu atu kontinua mantein servisu ne’ebé sira halo ho transparante no responsabilidade, nune’e bele rekolla tan reseita ne’ebé boot no mellora funsionantu ekonómia Estadu ho di’ak liután iha loron aban.
“Enkuantu kona-ba ezekusaun orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2025 atinje ona 85.5%. Maske, ami esforsu atu ezekuta hotu orsamentu refere, maibé la konsege tanba iha problema uitoan ho saláriu ba funsionáriu lisensa sein vensimentu ne’ebé hala’o servisu iha ANATL. Entaun, sira-nia osan iha ministériu bainhira sira fila mai mak sei simu fali no mós dirasaun balun la ezekuta tanba problema legál kargu xefia ne’ebé la konsege nomeia,” nia dehan.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
