Parlamentu aprova Lei Baze Edukasaun iha finál globál
DILI, 09 Marsu 2026 (TATOLI) – Parlamentu Nasionál aprova ona projetu lei númeru 8/VI (2a) – Lei Baze Edukasaun Pré-eskolár, Ensinu Báziku no Sekundáriu, ho modalidade espesiál Ensinu Edukasaun Eskolár, Edukasaun Estraeskolár no Formasaun Profisionál iha finál globál.
Aprovasaun ne’e ho votu unanimidade no revoga lei númeru 14/2008, loron 19 fulan-Outubru kona-ba Lei Baze Edukasaun.
Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus, hato’o apresiasaun ba órgaun lejizlativa, liuliu Komisaun G ne’ebé Trata Asuntu Edukasaun,Juventude, Desportu, Arte no Kultura ne’ebé hala’o diskusaun liuhusi prosesu naruk, ho dedikasaun tomak hodi fó atensaun ba edukasaun atu hatudu duni valór ida ne’ebé hakarak lori edukasaun ba oin.
“Governu Dasiak nia kompromisu maka labele husik labarik ida iha kotuk. Ho ida-ne’e, Ministeriu Edukasaun kontinua buka meiu hothotu tuir evolusaun edukasaun iha mundu ne’e atu estudante hotu bele hetan susesu eskolár”, nia hato’o.
Enkuantu espozisaun motivu husi projetu lei ne’e katak, edukasaun konstitui direitu fundamentál ba sidadaun hotu no devér esensiál husi Estadu kria kondisaun hodi disponibiliza ba dezenvolvimentu umanu, konstrui sosiedade justu no solidáriu, inkluziva no progresu ekonómiku, sosiál, kulturál país nian.
Prezente lei estabelese espésie fundamentál organizasaun no funsionamentu sistema edukativu nasionál abranje edukasaun pré-eskolár, ensinu báziku sekundáriu, mellora espesiál edukasaun eskolár no edukasaun estraeskolár no formasaun profisionál.
Lei ne’e reafirma kompromisu ho edukasaun kualidade, ekuitativa demokrátika no sentraliza ba dezenvolvimentu integradu ba indivíduu ba tempu naruk iha vida, rekoñese diversidade ba nesesidade iha kontestu edukativu.
Lei ne’e valoriza artikulasaun entre diferente nivel ensinu, promove integrasaun hodi hatene formál no la’ós formál, reforsa papél komunidade edukativa, família, parseiru sosiál iha edukasaun nu’udar eskola aberta, partisipativa no orienta sidadaun ativa.
Lejizlasaun ne’e konsagra prinsípiu liberdade, aprende igualdade no partilla oportunidade inkluzaun autonomia instituisaun edukativa no valorizasaun ba profisionál iha edukasaun no formasaun.
Lei ne’e pretende garante sistema edukativa ida ho di’ak hodi responde ba dezafiu prezente no futuru iha konsonánsia ho valór konstituisionál no kompromisu internasionál ne’ebé Timor-Leste adere.
Lei Baze Edukasaun mai ho objetivu atu promove edukasaun inkluziva no ekuitativa, valoriza formasaun no progresaun ba karreira dosente, adapta lejizlasaun ho realidade lokál no hametin kompromisu Estadu nian ba edukasaun ne’ebé iha kualidade ba ema hotu.
Aleinde ne’e, atualiza ba terminolojia ne’ebé daudaun la uza, atu asegura aliñamentu ho preseitu pedagójiku modernu sira ne’ebé konsagra ona iha lejizlasaun atuál.
Notísia relevante: https://tatoli.tl/2026/01/26/projetu-lei-baze-edukasaun-tama-ba-faze-diskusaun-final-global/
Jornalista: Nelson de Sousa
Editora: Maria Auxiliadora
