DILI, 13 Abríl 2026 (TATOLI) – Diresaun Nasionál Transporte Terrestre (DNTT), hahú husi Janeiru to’o Marsu 2026, konsege rekolla reseita millaun $2 resin ba konfre Estadu.
Xefe Departamentu Sekretariadu Apoiu Tékniku Administrasaun DNTT, Nelson Sequeira Martin, relata katak reseita ne’ebé sira rekolla mai husi atividade sira hanesan rejistu veíkulu, inspesaun veíkulu, importasaun no seluktan.
“Reseita ne’ebé iha rekolla iha trimestre dahuluk ne’e hamutuk $2.653.985,” Nelson Sequeira ba TATOLI iha nia knaar-fatin Balide, Dili, segunda ne’e.
Nia subliña, reseita ne’ebé DNTT rekolla sempre boot liufali alokasaun Orsamentu Jerál Estadu ne’ebé kada tinan aloka ba DNTT.
“Maske orsamentu ne’ebé aloka mai ami ne’e ki’ik maibé, ami sempre rekolla reseita boot liu, Orsamentu ba tinan ne’e DNTT hetan de’it millaun $2, maibé trimeste dahuluk de’it ami rekolla ona reseita millaun $2 resin”, nia dehan.
Enkuantu ezekusaun OJE 2026 ba trimeste dahuluk nian DNTT foin atinje 9% husi totál alokasaun millaun $2.
Ezekutivu ne’e esplika, razaun sira-nia ezekusaun sei ki’ik ne’e la’ós tanba DNTT mak lakohi ezekuta maibé tanba ho mudansa lei foun aprovizionamentu nian entaun ida-ne’e mak afeta ba ezekusaun ne’e sei ki’ik.
Iha loron 8 fulan-janeiru tinan 2025, publika ona Dekretu-Lei N. 1/2025, ne’ebé aprova Kódigu Aprovizionamentu no Kontratadu Públiku foun. Diploma ida-ne’e, integra iha prosesu reforma jestaun finansa públika ne’ebé hala’o hosi Governu Konstitusionál IX ho objetivu atu moderniza prosedimentu ba kontratasaun públika, nune’e mós promove efisiénsia, transparénsia no dezenvolvimentu ekonómiku sustentavel ne’ebé boot-tebes.
Kódigu foun ne’e hatán ba nesesidade simplifikasaun no adaptasaun ba prátika internasionál sira ne’ebé di’ak-liu, hodi asegura utilizasaun ida ne’ebé efisiente no responsavel liu ba rekursu públiku sira, iha tempu hanesan hodi apoia setór emprezariál nasionál.
Entre alterasaun prinsipál sira ne’e, destaka introdusaun rejime preferensiál ida ba fornesedór nasionál, ne’ebé ho objetivu atu insentiva kreximentu ekonómiku no reforsa empreza lokál sira. Diploma ne’e mós introdús fila-fali konkursu limitadu no kria rejime akordu-kuadru, ne’ebé kria atu garante fornesimentu kontínuu ba beins no servisu esensiál sira, hodi adapta prosesu ba nesesidade konkreta Administrasaun Públika nian.
Kódigu ne’e mós estabelese kritériu klaru atu loke prosedimentu aprovizionamentu. Iha kazu Administrasaun Direta Estadu nian, desizaun oioin depende ba valór kontratuál:
- To’o dolar amerikanu rihun 50, kompeténsia iha Diretór-Jerál ka ekivalente.
- Husi dolar rihun 50 to’o millaun 5, kabe ba membru Governu, ho posibilidade delegasaun parsiál to’o dolar rihun 500.
- Ba montante sira ne’ebé liu dolar millaun 5, desizaun ne’e halo hosi Konsellu Ministrus.
Iha ámbitu Administrasaun Indireta, responsabilidade ba kontratu sira ho valór to’o dolar millaun 1 monu ba entidade nia órgaun diresaun superiór, no ba montante sira ne’ebé aas-liu, aplika modelu hanesan ho Administrasaun Direta.
Lembra katak iha tinan kotuk 2025 DNTT rekolla reseita ba kofre Estadu hamutuk millaun $7,3 resin.
Notisía relevante: https://tatoli.tl/2026/01/09/reseita-husi-dntt-atinje-millaun-73-iha-tinan-kotuk/
Jornalista: Arminda Fonseca
Editór: Rafael Ximenes de A. Belo
