DILI, 15 Abríl 2026 (TATOLI)—Diretór Jerál Servisu Kooperativu iha Ministériu Saúde, Narcisio Fernandes, hateten infomasaun ne’ebé mak espalla iha rede sosiál katak kama partus nian ne’ebé iha Hospitál Referál Eduardo Ximenes Baukau ne’e mesak ferujen hotu ne’e, mak iha tinan ne’e Governu liuhusi Ministériu Saúde prevee orsamentu atu sosa ekipamentu ba ospitál sira iha Timor-Leste.
“Osan ne’ebé mak ami prevee ba ekipamentu médiku bainhira kompletu loloos ne’e ami presiza millaun $5, maibé agora daudaun ami presiza uluk millaun $3, ne’ebé mak ami iha ona faze diskusaun. Agora, daudaun ami hahú uluk prosesu uluk ho kama depois seluk la’o tuir tan,” Narcisio Fernandes ba Jornalista sira iha Palásiu Governu, ohin.
Nia hateten, Ministériu Saúde la’os foin mak atu plaeia maibé planu ne’e halo tiha ona iha tinan kotuk liubá, tanba Parlamentu Nasionál mós identifka katak ekipamentu lubuk ida mak kondisaun ladi’ak.
“Ministériu Saúde la’ós foin planeia maibé planu kedas ona iha tinan kotuk. Ami tau osan agora iha ona faze aprovizionamentu no prosesa ba sosa. La’ós sosa kama de’it maibé ekipamentu lubuk ida mak ne’ebé Parlamentu Nasionál sira identifika inklui infus pump dengue nian no ekipamentu sira seluk inklui kama ba partus kle’ur ona. Tanba ida-ne’e mak ami prevee osan ne’e atu hahú kedas iha inisiu tinan kotuk ne’ebé ami planeia no iha tinan ida-ne’e prosesu konkursu públiku la’o hela,” nia esplika.
Nia dehan, la’ós ida-ne’e de’it maibé ekipamentu sira-ne’e tenke halo mundansa hotu inklui ekipamentu sira seluk.
“Ami tenke prevee osan atu prosesu balun la’ós daudaun hein katak iha tinan ida-ne’e fazeadamente. Ita tenke rezolve ekipamentu sira-ne’e, atu bele fó servisu protidaun iha fasilidade saúde iha territóriu tomak no hatudu prestasaun servisu ne’ebé di’ak liután,” nia dehan.
Dalaruma, nia ehan, média sira dehan Ministériu Saúde foin mak hakfodak maibé ne’e lae tanba ida-ne’e Ministériu Saúde nia planu tau kedas iha tinan kotuk.
“Dalaruma ita-boot sira mídia dehan katak foin mak hakfodak lae, ami-nia planu ne’e iha tinan hirak ba kotuk. Tanba ne’e, ita labele haree de’it ba kama maibé ekipamentu ne’e kompreensivu, teste mós ekipamentu kompreensivu. Ba iha likidu laboratóriu nian no mós ba iha ekipamentu médiku mós presiza, ita tenke haree apoiu no fornese orsamentu ba iha prestasaun ne’ebé mak di’ak ba ita-nia komunidade,” nia hateten.
Kona-ba konkursu públiku, nia hateten, agora iha hela prosesu hanoin ne’e aprovizionamentu sira-nia servisu importante mak orsamentu iha atu halo akizisaun.
“Ita sei sosa kama purvolta 50 ne’ebé mak ami sei sosa faze primeiru, depois faze tuir mai kama 50 tan. Nune’e, kama ne’e la’ós ba de’it ba Hospitál Referál Baukau maibé ita tenke haree mós ba ospitál referál sira seluk. Ne’ebé labele haree de’it ba Baukau, Baukau kama ida-rua mak aat, depende sira-nia nesesidade. Maibé seluk tenke ba iha ospitál seluk inklui sentru saúde sira seluk. Tanba, Sentru Saúde sira mós balun kama ferujen tenke tau atensaun ba hirak ne’e hotu,” nia dehan.
Tuir nia, Ministra Saúde orienta ne’e inisiu tinan kotuk kedas tenke haree atu foku ba ona ekipamentu médiku atu apoiu di’ak liután, tanba ne’e mak prosesu la’o tiha ona kuaze hahú kedas iha fulan kotuk no espera iha fulan hirak tuir mai Governu bele realiza.
Antes ne’e, Dirijente Ospitál Rejional Eduardo Ximenes Baukau klarifika kondisaun kama ne’ebé sai polémika iha rede sosiál ne’e, maske kama hirak-ne’e kondisaun di’ak no kontinua utiliza iha sala maternidade.
Diretór HoREX Baukau, Claudino Ximenes, rezeita informasaun ne’ebé lansa iha rede sosiál relasiona ho kondisaun kama partu ne’ebé sei kontinua utiliza husi HoREx bainhira pasiente inan-isin-rua baixa, hafoin partu iha-ne’ebé rekoñese kama rua mak kondisaun ferujen tanba kama referida tempu Indonézia nian maibe kondisaun di’ak hela.
Entretantu, HoREX Baukau iha sala maternidade hamutuk kuartu rua (2) kompostu husi kuartu númeru ida (I) kama tolu no kuartu númeru rua (II) iha kama tolu, no tuir planu sei aumenta kama bainhira apoia husi nasionál liuhusi Ministériu Saúde.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
