“Eroi barak haloot iha semitériu públiku, sira-nia naran seidauk tama iha lista veteranu”
ERMERA, 28 Jullu 2026 (TATOLI)–Anin hanehan bandeira RDTL iha Jardin Eroi Fatukeru. Iha ne’e, família sira hamriik hakruuk iha oin urna branku 1.600. Tanis matan-been monu, tanba ohin Estadu fó onra ba sira-ne’ebé mate iha funu laran.
Maibé iha lian halerik ida mosu iha tamis halerik ida-nia laran; “Eroi barak nafatin haloot iha semitériu públiku, sira-nia naran seidauk tama iha lista veteranu”.
Prezidente Konsellu Veteranu Munisípiu Ermera, António Soares Tatamailau,hateten Estadu labele haluha eroi no eroiña sira-ne’ebé to’o ohin loron naran seidauk tama iha livru ofisiál.
“Fó hanoin nafatin ba ita-nia Governu no Estadu, ba líder sira-ne’ebé komandante ne’ebé agora mate oras ne’e hakoi iha semitériu públiku sira-ne’e. Oinsá Governu nian hanoin no aban bairua sira-ne’e nia naran tama iha ne’e ka lae. Se sira nia naran la tama iha ne’e, konserteza ita atu temi sira nia naran oinsá,” Tatamailau dehan ho emosionál hafoin partisipa iha serimónia haloot restu mortál iha Jardin Eroi Fatukeru.
Nia hanoin fali sakrifisiu ne’ebé boot tebes. Ema barak mate iha ai-laran, iha foho, iha vila. Sira la husu buat ida. Sira fó de’it sira-nia isin no raan ba rai ida-ne’e.
“Governu atu hatán ba sira-ne’e ne’ebé mate hakoi iha ida-idak nia fatin. Aban bairua tenke hanoin oinsá para bele hanoin sira hanesan ema funu-na’in ne’ebé luta ba rai ida-ne’e. Sira mate ona naran la tama iha ne’e tanba sira mate iha funu. Ida-ne’e mak ami-nia hanoin sei hato’o ba ita-nia Governu,” nia dehan.
Iha fatin hanesan, Prezidente Autoridade Munisípiu Ermera, José Martinho dos Santos Soares, hateten katak kestaun ne’e presiza desizaun husi Governu sentrál.
“Ne’e depende ba Konsellu Ministru. Kuandu dezide hasai, tenke hasai fila-fali ruin lori mai iha ne’e. Asuntu sira-ne’e ami ko’alia beibeik iha eventu hotu katak joven ohin loron tenke haree tuir ezemplu ne’ebé ita-nia eroi sira hatudu. Iha momentu ne’ebá bainhira sira hatudu sira-nia sakrifisiu vida ba luta ukun rasik aan, sira la ezije buat ida,” nia esplika.
Nia husu ba jerasaun foun atu la bele haluha istória. Tanba liberdade ne’ebé goza ohin mai husi terus no sakrifisiu ne’ebé todan.
Ministru Asuntu Kombatentes Libertasaun Nasionál, Gil da Costa Monteiro Oan Soru, rekoñese preokupasaun ne’e no hateten katak prosesu dignifikasaun sei la’o tuir etapa.
“Ida agora daudaun ne’e ita haloot. Família la’ós ida rua de’it, barak tebes. Ohin, ita hakoi iha dadeer 480 no orsida lokraik haloot tan 480. No, aban sei hakoi tan 600, ne’ebé bele kompleta 1,600,” Ministru Oan Soru dehan.
Nia afirma katak Governu liuhusi dadus baze legál sei kontinua rekolla naran eroi sira-ne’ebé to’o agora sei hakoi hamutuk ho família.
“Restu Mortais ne’ebé mai iha Jardin Eroi la signifika família Restu Mortál ne’ebé mate iha ne’e hotu ona. Balu mai iha ne’e, balun família hakoi rasik. Maibé liuhusi dadus baze legál ne’ebé iha, aban bairua sira-nia naran sei rekolla iha fatin sira-ne’e,” nia dehan.
Iha misa antes haloot urna restu mortál, Pe. Domingos Moreira, SJ, selebra misa espesiál. Nia dehan eroi sira hanesan fini ne’ebé mate atu fó moris ba nasaun ida-ne’e.
“Sira mate fó fini ba ita-nia nasaun, sira raan fó fini ba ita nia nasaun. Tanba sira hadomi povu no nasaun ne’e ho kle’an, sira servisu ho fuan ba nasaun to’o ramata iha sira-nia moris tomak,” nia hateten.
Jornalista : Hortêncio Sanchez
Editór : Cancio Ximenes
