ERMERA, (TATOLI) – Delegasaun korida ba pás internasionál Sri Chinmoy ka ’peace run’ husi Austrália, Indonézia, Japaun, Austria, Repúblika Cezko, Guatemala, Puerto Rico no Slovakia haklaken dame ba estudante no profesór sira iha munisípiu Ermera hanesan Ensinu Sekundáriu Jerál (ESJ), Nino Konis Santana (NKS), Gleno, Ensinu Báziku Sentrál 4 Setembru Railaku Vila no Ensinu Báziku 10 Abril 1999 Gleno-Ermera.
Vise-prezidente Komite Olimpíku Nasionál Timor-Leste (CONTL-sigla portugés), Mateus da Cruz de Carvalho, informa ba jornalista sira katak Ministériu Edukasaun, Juventude no Desportu (MEJD) ho Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK) hamutuk ho ekipa korida ba pás ‘peace run’ fahe informasaun kona-ba dame iha ita-nia rain no mundu.
“Iha mós informasaun saida mak ita fó mós ba sira; objetivu husi peace run ne’e, nomós peace run ne’e rasik saida? Tan ne’e mak ohin iha esplikasaun barak tebes, fó interasaun ba sira, depois sira fahe mós panfletu balun ba estudante sira para hatene”, katak Mateus da Cruz de Carvalho, iha edifísiu Eskola Ensinu Báziku Sentrál 4 Setembru, Railaco-vila, Munisípiu Ermera, ohin.
Iha fatin hanesan, Agraha Levin, husi Estadu Unidu Amérika (EUA), nu’udar membru ida husi ekipa esplika kona-ba pás no oinsá lala’ok dame nian iha ita-nia moris lorloron nomós istória kona-ba peace run ne’e rasik.
“Pás ne’e mai husi ita-nia án rasik. Pás ba ema seluk, pás ba Timor-Leste no pás ba mundu”, hateten membru Chimnoy Centre International Liaison, EUA, Agraha Levin, perante estudante no profesór no funsionáriu sira husi MEJD.
Iha parte seluk, Diretór Ensinu Báziku Sentrál 4 Setembru, Sebastião de Oliveira, hateten lori estudante no profesór sira husi estabelesimentu ensinu ne’e espresa pás ne’e la’ós de’it iha momentu sira ne’ebé mak ita hasoru malu maibé liuhusi meius ruma.
“Pás ne’ebé mak ami iha ho ami-nia komunidade ou inan-aman sira liutiha fronteira tanba kuaze ami-nia eskola lutu mós la iha”, dehan Diretór Eskola, Sebastião Oliveira.
Tuir programa, ‘Peace Run’ 2019 ne’e hala’o durante loron tolu; hahú loron 5 to’o 7 fevereiru 2019 iha Dili.
Ekipa delegasaun ‘Peace Run’ Sri Chinmoy kompostu ema na’in 11 hanesan Salil Wilson (Austrália), Agraha Levin (EUA), Harashita Sunaoshi (Japaun), Prince Dupokusumo ho Princes Febri Haryu (Indonézia), Nicholaus Drekonja (Austria), Jana Duskova (Repúblika Cezko), Enyi Anadelcia Juarez Mendez (Guatemala), Boijayanti Cassandra Gomes Badillo (Puerto Rico), Viliam Segeda (Slovakia) no Sanjay Dave Aaron Rawal (EUA). Sira to’o iha Dili loron 5 fevereiru ne’e.
Ohin, hahú tuku 09.00 to’o 15.00 vizita ba estabelesimentu ensinu tolu iha munisípiu Ermera.
Aban, loron 7 fevereiru 2019, sei vizita tan eskola rua iha Dili no tuku 16.00 sei ensera ho korida kilometre lima, hahú husi Uma Fukun Parlamentu Nasionál (PN) no finaliza iha Jináziu Desportu Dili.
Depois, sei asiste mós video kona ‘Peace run’ no aprezentasaun muzikál no kulturál Sri Chinmoy.
Loron 8 fevereiru, ekipa delegasaun ‘Peace Run’ sei vizita Arkivu no Múzeu Rezisténsia Timor-Leste (AMRT).
‘Peace Run’ ne’e rasik sei envolve mós membru governu, membru Parlamentu Nasionál (PN), inklui autoridade timoroan sira seluk tan nomós estranjeiru ne’ebé rezidente iha Timor-Leste.
Jornalista: Rafy Belo
Editora: Rita Almeida
