DILI, 10 agostu 2021 (TATOLI)—Ministériu Saúde (MS) halo lansamentu ba mata-dalan prevensaun no jestaun ba moras febre reumátika aguda no moras rematizmu fuan.
“Matadalan ne’e atu ita-nia profisionál saúde-sira utiliza iha sentru saúde, postu saúde to’o iha ospitál referál no ospitál nasionál,” Diretora Jerál Prestasaun Serbisu Saúde, Odete da Silva Viegas, hateten ba jornalista-sira iha JL Villa Ai-mutin, tersa ne’e.
Notísia relevante:2019, MS La Identifika Kazu Malária Iha Timor Leste
Nia aprezenta hikas dadus katak, iha tinan 2018, peskiza ida ne’ebé halo hosi Ministériu Saúde hamutuk ho Institutu Nasionál Saúde iha munisípiu Dili no Ermera detekta labarik-sira ne’ebé menus hosi tinan neen moras fuan ho persentajen 2%.
“Bainhira moras ida-ne’e ita la detekta antes, iha futuru labarik sira ne’ebé moris mai bele kona moras fuan hosi kiik to’o boot no sei nafatin dezenvolve. Ida-ne’e sai preokupasaun boot ba Estadu,” nia hateten.
Tanba ne’e, papél Ministériu Saúde hamutuk ho parseiru-sira haruka ona labarik-sira ne’ebé mak moras fuan ba Austrália hodi halo tratamentu iha ne’ebá.
Tuir nia, labarik sira ne’e hamutuk na’in 15 mak haruka ona ba Austrália iha tinan haat liu bá, signifika maske ho rekursu ne’ebé limitadu, maibé ho esforsu hotu-hotu Governu halo liuhosi Ministériu Saúde hamutuk ho parseiru-sira oinsá bele kura labarik sira iha futuru labele hetan moras.
Nia espera ho matadalan ne’ebé lansa ona, etapa tuir-mai sei halo treinamentu ba profisonál saúde-sira hanesan médiku, enfermeiru, parteira, tékniku aliadu oinsá sira mós iha koñesimentu klean atu nune’e bainhira iha moras fuan ne’ebé mak mai konsulta oinsá hatene atu refere ba ospitál.
Iha fatin hanesan espesialista Pediatria, Joshua Francis, hateten moras reumátika ne’e perigu ba labarik-sira, nune’e tenki prevene atu nune’e labarik sira labele hetan moras.
Jornalista: Felicidade Ximenes
Editór: Cipriano Colo
