OÉ-CUSSE, 07 marsu2022 (TATOLI) – Diresaun Servisu Saúde Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) liuhosi Departamentu Saúde Ambientál Promosaun Edukasaun, seidauk deklara Área La Soe Fo’er Arbiru (ALFA) tanba progresu saneamentu bázika iha rejiaun ne’e foin atinje 74%.
Xefe Departamentu Saúde Ambientál Promosaun Edukasaun iha Sekretaria Rejionál ba Asuntu Saúde, Gastão Poto, informa, iha 2015 dadus hosi sensu uma-kain hatudu Oé-Cusse iha suku neen (6) atinje ona ALFA ho 74%.
Nune’e iha 2016 to’o 2019, Governu liuhosi Ministériu Sáude hetan apoia hosi United Nations International Children’s Emergency Fund (UNICEF) serbisu hamutuk ho Organizasaun Naun Governamentál (ONG) nasionál no lokál halo intervensaun ho maneira Planu Asaun Komunidade Saneamentu Ijiene (PAKSI), halo aprosimasaun ba komunidade, konsege deteta progresu balun di’ak no balun aat.
Xefe departementu ne’e fó sai-katak, suku neen ne’ebé prevista iha dokumentu sensu uma-kain 2015, saneamentu bázika, iha sub-rejiaun Pante Makasar, suku Lalisuk, Cunha, Lifau no Costa, iha sub-rejiaun Nítibe, suku Suni-Ufe hatudu katak saneamentu bázika hetan 74% ba leten, entaun saneamentu bázika iha mudansa pozitivu.
Maibé hafoin Governu halo aprosimasaun ba intervensaun suku Suni-Ufe, Lalisuk no Costa iha 2019 muda ba 95% hatudu mudansa di’ak, maibé iha Cunha tún ba 71%, Lifau tún ba 61%, no suku Taiboko tún ba 43% hatudu katak mudansa negativu.
“Oé-Cusse seidauk deklara ALFA tanba gráfika atu atinje tenke hahú iha nível aldeia ba suku to’o sub-rejiaun no rejiaun, munisípiu balun deklara ona, maibé ita seidauk, tanba dadus 2016 to’o 2019, totál uma-kain iha RAEOA hamutuk 16.276, iha uma-kain 11.853 mak uza ona sintina ho 74%, seidauk uza hamutuk uma-kain 4.423 ho 26%.
Hosi dadus ne’e suku Bobokase ho Ban-Afi mak hatudu progresu di’ak tanba atinje ona 95%,” Gastão Poto informa ba Agência Tatoli, iha Sikluli, Oé-Cusse, segunda ne’e.
Bazea identifikasaun 2016-2019, fasilidade ne’ebé populasaun-sira uza iha klasifikasaun rua, ida uza bee ne’e hatudu sintina permanente ka semí-permanente, daruak kuandu la-uza bee, ne’e hatudu lokál ka provizóriu de’it.
“Problema bee-moos sia problema báziku ba populasaun, tanba bee depende hosi udan-been. Autoridade mós durante ne’e esforsu rezolve problema bee-moos iha fatin barak, entaun ita espera iha 2022 sei iha mudansa, tanba kompara ho 2015 ba kraik buat hotu konsentra iha nasionál, komunidade barak ladún uza saneamentu bázika tanba problema bee-moos, maibé depois ZEESM tama konsege rezolve ona iha fatin balun,” nia katak.
Nia infroma, suku ualu (8) iha Pante Makasar uma-kain ne’ebé uza saneamentu bázika mak suku Bobokase 546, Lalisuk 640, Cunha 754, Lifau 428, Taiboko 526, Costa 2.856, Nipani 297, Naimeco 620, nune’e totál uma-kain hamutuk 6.667 mak uza ona saneamentu bázika.
Iha sub-rejiaun Oésilo iha suku tolu (3), suku Bobometo 1.426, Usitasa’e 375, Usitaqueno 162, nune’e totál uma-kain 1.963 mak uza ona saneamentu bázika.
Iha sub-rejiaun Pásabe iha suku rua (2), suku Abani 1.039, suku Malelat 307 nune’e totál uma-kain 1.346 mak uza ona saneamentu bázika.
Nune’e mós iha sub-rejiaun Nítibe iha suku lima (5); suku Ban-Afi 427, Suni-Ufe 387, Bene-Ufe 223, Usitako 231, Lela-Ufe 609, nune’e totál uma-kain 1.877 mak uza ona saneamenta bázika.
“Tuir planu no mehi hosi Ministériu Saúde kada uma-kain tenke iha no uza sintina, iha RAEOA tuir komitmentu ne’e ba atinjimentu ALFA iha 2019, maibé ita la konsege, tanba konsiénsia komunidade seidauk másima, iha 2015 ba kraik suku neen mak atinje ALFA maibé depois tún fali tanba maioria halo sintina uza materiál lokál, tempu udan hetan estragu totál,” nia dehan.
Iha janeiru 2022 Ministériu Saúde liuhosi servisu saúde RAEOA, hahú realiza ona programa Saúde ba Família, Saúde Ambientál tama sai uma atu haree no identifika loloos saneamentu permanente no privizóriu, nune’e espera to’o dezembru 2022 pursentu ba ALFA sei iha mudansa, iha 2020-2021 la realiza tanba situasaun COVID-19.
Tuir dadus Agência Tatoli asesu liuhosi livru 3C RAEOA nian, hatudu katak bazea dadus estatístika hosi sensu uma-kain 2015 hatudu katak iha sub-rejiaun Pante Makasar, suku Taiboko, hetan kualifikasaun ne’ebé aat-liu tanba uma-kain sira iha suku refere atinje de’it menus hosi 19.9%.
Sub-rejiaun Nítibe, suku Lela-Ufe hetan kualifikasaun ne’ebé aat-liu tanba uma-kain sira iha suku refere atinje de’it menus hosi 19.9%, maibé iha suku Bene-Ufe, Ban-Afi no Usitaco hetan kualifikasaun aat tanba uma-kain hirak-ne’e atinje 38.6% mai karaik, no Suni-Ufe mak atinje ona 74.0%, hatudu katak uma-kain iha suku ne’e hetan kualifikasaun di’ak tanba uza fasilidade saneamenta bázika.
Sub-rejiaun Pásabe iha suku Malelat, hetan kualifikasaun ne’ebé aat-liu tanba uma-kain sira iha suku refere atinje de’it menus hosi 19.9%, maibé iha suku Abani hetan kualifikasaun aat tanba uma-kain hirak-ne’e atinje 38.6% mai karaik.
Nune’e mós iha sub-rejiaun Oésilo, suku Usitasa’e hetan kualifikasaun ne’ebé aat-liu tanba populasaun iha suku ne’e atinje de’it menus hosi 19.9%, maibé suku Bobometo hetan kualifikasaun aat tanba uma-kain hirak-ne’e atinje 38.6% mai karaik, no suku Usitaqueno hetan kualifikasaun ladún di’ak tanba atinje de’it 56.5%.
Iha sub-rejiaun Pante Makasar, suku Bobokase hetan kualifikasaun aat tanba uma-kain hirak-ne’e atinje 38.6% mai kraik, maibé suku Nipani, Naimeko hetan kualifikasaun ladún di’ak tanba atinje de’it 56.5%.
Maibé suku Costa, Lifau, Lalisuk, Cunha, mak atinje ona 74.0%, hatudu katak uma-kain hirak ne’ebé iha suku hirak-ne’e hetan kualifikasaun di’ak tanba uza fasilidade saneamentu bázika.
Notísia relevante: Implementasaun ZEESM kontribui ba mudansa liña pobreza iha RAEOA
Jornalista : Abílio Elo Nini
Editór : Evaristo Soares Martins
