iklan

EDUKASAUN, HEADLINE

Ministra Edukasaun otimista Parlamentu lahalo desizaun kontra lei kona-ba profesór kontratadu

Ministra Edukasaun otimista Parlamentu lahalo desizaun kontra lei kona-ba profesór kontratadu

Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares. Imajen Tatoli/António Daciparu

DILI, 24 maiu 2024 (TATOLI)—Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares otimista katak membru Parlamentu Nasionál (PN) sei la halo desizaun ne’ebé kontra lejizlasaun tanba sira mak órgaun lejizladór.

“Ha’u rasik seidauk haree draff ne’e, ha’u fiar katak Parlamentu Nasionál mak uma-fukun ne’ebé halo lei, Ministériu Edukasaun (ME) ninia knaar simplesmente implementa, Lei Baze Edukasaun aprovadu iha Parlamentu Nasionál rasik. Ha’u fiar katak Parlamentu Nasionál la halo desizaun ida-ne’ebé kontra lei no tane nafatin lei ne’ebé iha,” Ministra hateten hafoin asina akordu ho Uniaun Nasionál Eskuteiru Timor-Leste (UNE-TL), iha Vile Verde, sesta ne’e.

Ministra ko’alia asuntu ne’e tanba antes ne’e Bankada Opozisaun tolu (FRETILIN, PLP, KHUNTO) aprezenta projetu rezolusaun ida kona-ba problema profesór kontratadu inklui rekomendasaun sira ba Governu atubele hetan solusaun, ne’ebé tuir planu sei halo debate iha plenária iha loron 27 ou 28 maiu 2024.

Notísia relevante : PN sei hasai rezolusaun ba problema antigu profesór kontratadu

Ministra reforsa razaun ME la extende kontratu profesór kontratadu no loke vaga bolsa kandidatu hodi prienxe vaga mamuk 2.400, tanba atu implementa programa bolsa kandidatu bazeia ba alterasaun dahuluk dekretu-lei númeru 31/2023 kona-ba Estatutu Karreira Dosente, ne’ebé determina sistema rekrutamentu manorin foun, liuhusi programa bolsa kandidatu. Nune’e, ME emite diploma ministerial númeru 81/2023 ne’ebé regula rekrutamentu atu ingresa iha karreira dosente.

“Ministériu Edukasaun implementa bazeia ba dekretu-lei númeru 31/2023, ida-ne’e fó dalan hodi halo ida-ne’e, primeiru mak halo ingresu espesiál, profesór ne’ebé halo kontratu naruk ho Ministériu Edukasaun, pasu tuir mai Ministériu Edukasaun loke rekrutamentu pur méritu ba profesór no halo ona teste eletróniku, agora halo ona destakamentu munisípiu. Dekretu-lei ne’e rasik Prezidente Repúblika, promulga ona iha loron 31 maiu 2023,” nia akresenta.

Notísia relevante : ME koloka ona profesór 480 ba eskola 276 iha territóriu tomak

Lejizlasaun ne’e hateten katak husi tinan 2024 ne’e ba oin sé mak sai funsionáriu profesór iha ME tenke tuir rekrutamentu.

Antes ne’e, Sekretária meza PN, Virgínia Ana Belo, hateten, kona-ba projetu rezolusaun ba profesór sira, husi bankada CNRT husu atu asuntu ida-ne’e sai asuntu nasionál neʼebé presiza tau prioridade hodi bankada hotu bele sai proponente.

Nia dehan, komisaun espesializa PN liuhusi komisaun G neʼebé trata asuntu Edukasaun, Juventude, Kultura no Sidadania mós iha rekomendasaun lubun ne’ebé sei ajusta hodi bele halo aprezentasaun.

“Projetu rezolusaun ne’e bankada sira sei diskute posibilidade saida mak sujere ba Governu bele iha atensaun ba asuntu ne’e, liu-liu profesór kontratadu sira,” nia tenik.

ME fó sai prosesu integra iha bolsa kandidatu tenke ho baze ba avaliasaun koñesimentu no kompeténsia neʼebé previstu iha artigu 30 diploma ministeriál nú. 82/2023, 22 dezembru.

Aleinde ne’e, ME sei detemina medida tuir mai inklui períudu hodi kontinua halo abertura teste programa bolsa kandidatu seluk hodi kompleta vaga mamuk 2.400.

ME no Komisaun Funsaun Públika (KFP) antes ne’e verifika ona dokumentu profesór kontratadu 5.009, ne’ebé iha 4.089 elejível ba kontratasaun ba rejime espesiál no publika ona iha Jornál Repúblika. Profesór elejível atu hetan direitu ba rejime espesiál ne’e mai husi kada munisípiu no kada ensinu.

Hosi Aileu ne’e iha profesór hamutuk 158 mak nia naran publika ona, Ainaro 311, Ataúro tolu, Baucau 399, Bobonaro 446, Covalima 271, Dili 817, Ermera 549, Lautém 162, Liquiçá 224, Manatuto 163, Manufahi 297, Oé-cusse 24 no Viqueque 265.

Ba kada ensinu mak husi Edukasaun Pré-Eskolar hamutuk 435, Eskola Bázika 2.742, Eskola Sekundária Jerál 559 no Eskola Tékniku Vokasionál ne’e 353.

Nune’e, falta profesór kontratadu hamutuk 920  mak nia dokumentu la pasa iha prosesu verifikasaun.

Hato’o preokupasaun iha Edukasaun nasionál no munisipál

Biban ne’e, Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares, husu ba pesoál ne’ebé pasa ona iha vaga bolsa kandidatu, bainhira la simu ho kolokasaun iha eskola, bele ba hato’o iha Edukasaun nasionál no munisipál.

“Agradese ba sira-ne’ebé pasa ona teste no koloka ba eskola krítiku sira iha rurál, maski iha profesór/a balun ne’ebé sente todan, maioria mak prontu koloka, maibé iha asuntu importante balun ne’ebé presiza rezolve tanba iha momentu teste ne’e ita la hatene katak sira grávida hela no iha balun ne’ebé oan nurak. Tanba ne’e, ha’u hakarak atu dehan atu lalika bá iha Facebook, se sira sente iha problema, sira-nia fatin atu rezolve problema mak iha nasionál no iha munisípiu,” Ministra hateten.

Governante ne’e reforsa, bainhira asuntu ne’e hato’o liuhusi rede sosiál maka sei laiha solusaun.

“Sé mak lori nia asuntu ba Facebook, Ministériu Edukasaun sei la fó resposta maibé kuandu mai iha Ministériu Edukasaun ita sei rezolve. Tanba iha balun ne’ebé mai hato’o ona nia preokupasaun ligadu ho kolokasaun. Karik iha área rurál laiha klínika hodi asesu ba ospitál hodi konsulta, ita iha eskola seluk ne’ebé sei koloka fali ba maibé importante mak tenke hato’o iha Ministériu Edukasaun,” nia tenik.

Jornalista     : Osória Marques

Editora          : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!