DILI, 25 juñu 2024 (TATOLI)—Grupu tolu hahú ona kuda kabas hodi reforsa produsaun tais ne’ebé sei utiliza ba uniforme iha servisu administrasaun públika inklui estudante sira.
“Kona-ba kabas soru tais, liña ministeriál sira hanesan Ministériu Agrikultura hamutuk hodi haree asuntu ne’e, maibé iha grupu balun ne’ebé hahú ona kuda sasán ne’ebé halo ba tais. Timor Aid mós identifika ona fatin ne’ebé kuda iha munisípiu Manatuto, grupu ida tan kuda hela iha Hera no grupu ida seluk iha munisípiu Liquiçá,” Sekretáriu Estadu Arte no Kultura, Jorge Soares Cristovão, informa hafoin halo enkontru ho UNESCO, salaun espozisaun permanente tais SEAK, Praia dos Coqueiros, tersa ne’e.
Nune’e, parte relevante sira diskute hela kestaun jurídiku atu Sekretaria Estadu Arte no Kultura (SEAK) hasai regra ba utilizasaun tais.
“Ida-ne’e presiza tanba liuhusi tais bele halo uniforme iha servisu administrasaun no ida-ne’e bele semana ida uza dala-ida. Nune’e grupu soru-na’in kontinua halo produsaun,” nia akresenta.
Notísia relevante : Ekipa interministeriál sei aprezenta dezeñu uniforme uza tais ba KM
Polítika SEAK mak hakarak promove tais Timor iha instituisaun Estadu no eskola sira hodi valoriza kultura país.
SEAK hamutuk Ministériu Edukasaun (ME) hahú ona halo diskusaun ba utilizasaun farda ho tais ba funsionáriu no estudante sira ne’ebé daudaun iha hela faze preparativu.
“Polítika ida atu uza farda tais iha instituisaun Estadu nomós eskola sira ne’e importante tebes, tanba ida-ne’e atu valoriza ita-nia identidade kulturál hanesan ema timoroan,” nia tenik.
Regra sira neʼebé presiza atu hetan atensaun maka bainhira motivu tais ne’e maka implementa ka suku ona ba farda, la signifika loron-loron tenke uza farda ho motivu tais, nune’e bele define kombinasaun atributu tais ne’e uza oinsá sei regula iha regra sira, nune’e bele eleva valór tais.
Kona-ba uniforme eskolár
Sekretáriu Estadu Arte no Kultura, Jorge Soares Cristovão, hateten, SEAK no ME kontinua halo diskusaun atu introdús uniforme eskolár no kurríkulu.
“Kona-ba uniforme eskolár, ami hanoin ona no la’o daudaun ona tanba nafatin halo diskusaun ho Ministériu Edukasaun, ida mak entrega tais iha kurríkulu ensinu báziku terseiru siklu. Parte tékniku elabora kurríkulu no ida tan mak analiza ba utilizasaun uniforme eskolár. Kuandu tais introdús iha kurríkulu mak nia tenke sai matéria ida, la’ós inklina iha matéria seluk,” nia akresenta.
Tanba ne’e, SEAK tau ona importánsia hodi elabora matéria didátika kona-ba tais hodi hatama iha kurríkulu ensinu báziku nune’e bele hanorin estudante terseiru siklu.
Tuir Sekretáriu Estadu, matéria didátika kona-ba tais iha nível ensinu báziku ne’e sei ko’alia kona- ba kór kona-ba motivu kabas, modelu halo no orijinál tais kada munisípiu, nune’e bele halo transmisaun ba jerasaun foun sira tanba husi edukasaun formál mak bele hatutan matenek sira ne’ebé beiala sira husik hela no bele transmite fali ba jerasaun foun sira atu hatene hodi bele kontinua.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
