DILI, 25 setembru 2024 (TATOLI) – Vise Ministru Fortalesimentu Instituisionál Saúde, José dos Reis Magno, hateten Ministériu Saúde halo hela esforsu atu selu dívida ba ospitál tolu iha Singapura, Indonézia no Malázia.
“Dívida ne’ebé mak ita iha hamutuk millaun $20, entaun husi ne’e millaun $7, husi Governu anteriór 2023 nian no restu seluk husi Governu ida-ne’e nian, entaun ita agora daudaun halo hela esforsu oinsá ita bele selu uluk balun, nune’e ita-nia pasiente sira bele kontinua halo tratamentu iha ne’eba”, José dos Reis Magno, informa ba jornalista sira bainhira konklui Konsellu Ministru iha Palásiu Governu, ohin.
Nia dehan, Konsellu Ministru halo deliberasaun hodi hatún ba Ministériu Saúde atu koordena ho Ministériu Kombatente Libertasaun Nasionál atu haree asuntu ne’e, tanba laos pasiente komun de’it maibé iha mós pasiente veteranu sira.
“Ha’u sai husi ne’e ba enkontru ho konsellu diresaun atu fahe servisu hodi halo komunkasaun ospitál sira iha estranjeiru, oinsá atu selu dívida balun”, nia afirma.
Nia esplika, Orsamentu Jerál Estadu 2024 alokadu ba Ministériu Saúde hamutuk millaun $6 atu halo tratamentu iha rai liur, maibé ida-ne’e laos ba tratamentu los de’it, maibé ba kustu aviaun pasiente nian ho nia família inklui uma ba sira atu hela iha Jakarta.
“Akomodasaun sira ne’e ita selu hotu inklui médiku sira ne’ebé mak akompaña sira, entaun osan ne’ebé mak ita seidauk selu ne’e laos ba tratamentu de’it, maibé ba kustu akomodasaun ba nesesidade hotu. Entaun moras ne’ebé mak ita halo transferénsia ba rai liur mós barak, entaun osan ne’e la to’o maibé ita esforsu hela atu selu ida-ne’e iha tempu badak tanba tékniku sira sei verifika invoice sira”, nia afirma.
Antes ne’e, Diretora Jerál Servisu Ospitalár iha Ministériu Saúde, Terlinda da Conceição Barros, hateten ospitál tolu ne’ebé mak Governu seidauk selu (outstanding) hamutuk millaun $20.
Pasiente ne’ebé mak Governu halo transferensia ba rai liur durante 2024 besik 400 ona, husi ne’e iha 300-resin mak halo tratamentu di’ak no fila ona mai Timor-Leste.
“Iha ospitál tolu mak ita halo kontratu mak Singapura, Indonézia no Malázia, maibé ita selu ona balun no balun seidauk selu tanba tempu ne’ebé mak ema fó pagamentu ne’e liu ona, entaun ita hotu hatene katak ospitál tenke ezerse ninia atendimentu maibé ita tenke kumpre ita-nia obrigasaun hodi halo pagamentu. Agora ita laos la kumpre atu halo pagamentu maibé ita daudaun ne’e halo hela ezersisiu boot atu halo pagamentu nune’e sira simu pasiente ne’ebé ita atu halo transferénsia ba”, nia esplika.
Nia afirma, ezersísiu ida-ne’e husi diresaun finansa Ministériu Saúde hamutuk ho Diresaun Nasionál Apoiu Ospitalár haree no verifika hela depois sira dehan montante ne’e los ona mak Ministra Saúde hato’o ba Ministériu Finanasa hodi haree no halo pagamentu iha tempu badak.
“Prosesu verifika ne’e laos loron ida ka rua, maibé tempu entaun fulan ne’e remata, bele realiza uluk pagamentu balun, tanba ne’e ita-nia pasiente balun iha ne’eba bele kontinua hetan tratamentu no sira ne’ebé mak iha ne’e bele prepara hodi bele ba halo tratamentu”, nia afirma.
Nia mensiona, pasiente sira ne’ebé mak sei halo tratamentu iha rai liur hanesan Malázia hamutuk 17, Singupra 10 no siloam Indonézia hamutuk 16.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Zezito Silva
