OÉ-CUSSE, 16 Outubru 2024 (TATOLI) – Koordenadór Fórum Komunikasaun Timoroan iha Indonézia, Basílio Dias Araújo, propoin pontu prinsipál haat ba Governu Timor-Leste iha diálogu interkámbiu kulturál, iha ámbitu Festivál Fronteira 2024, ne’ebé realiza iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA).
Pontu haat ne’e relasiona ho sidadaun timoroan sira ne’ebé to’o oras ne’e sei hela iha Indonézia hafoin referendu 1999.
“Ha’u fó pontu haat ba Governu. Primeiru, ha’u haree katak rekonsiliasaun importante ne’e iha nasionál, tanba ami sei haree diskriminasaun ba grupu balun”, Basílio Dias Araújo hato’o bainhira sai oradór hodi ko’alia kona-ba Rekonsiliasaun ba Hametin Relasaun Amizade entre Timoroan.
Nia fó ezemplu, akontesimentu reál iha Timor-Leste, iha ema balun agora sai ona ministru, deputadu no dalaruma sidadaun balun sei kontinua hakilar nafatin ho ódiu no vingansa katak otonomista no integrasionista, entaun prátika sira hanesan ne’e presiza evita.
Pontu daruak mak sobre ideia atu halo oinsá mak timoroan sira ne’ebé daudaun sei hela iha rai-li’ur bele mai hela iha Timor-Leste. “Ami dehan hanesan ne’e, timoroan sira atu hela iha estranjeiru fali ka ne’e direitu umanu ema idak-idak nian, ema iha direita atu halo movimentu. Agora, sira-ne’ebé atu mai Timór ou la mai ne’e mós sira-nia direitu”, nia hateten.
“Maibé se ita hakarak Governu Timor-Leste lori sira mai fali Timor-Leste, ami-nia proposta ohin informa ba Governu Timor-Leste katak protesaun saida mak Governu fó ba ema sira-ne’e atu fila mai. Ezemplu, ami mai loron-loron ema hakilar nafatin ami milísia, otonomista, di’akliu ami hela de’it iha Kupang ne’ebá, ema ida nunka hakilár ami”, nia afirma.
Pontu datoluk mak timoroan sira iha diáspora, barak mak lakohi fila, maibé sira nafatin sidadaun timoroan, tanba iha rai no uma iha Timor-Leste. “Entaun ami-nia proposta ba Governu Timor-Leste, se bele halo tuir hanesan konseitu diáspora Indonézia nian katak sé mak nia inan-aman Indonézia, nia oan sira hela iha estranjeiru, maibé konsidera hanesan diáspora Indonézia nian. Sira iha direitu ba investimentu iha Indonézia no hola uma no rai”, nia sujere.
Ikusliu mak kona-ba serious crimes, tanba ne’e ONU nian, maibé entre nasaun Timor-Leste no Indonézia bele tuur hamutuk halo negósiu bilaterál, nune’e labele kontra desizaun ne’ebé aseita ona.
“Maibé ne’e vale de’it ba Indonézia no Timor-Leste de’it, signifika timoroan sira-ne’ebé tama iha lista serious crimes ne’e mai iha Timór, polísia labele ka’er sira. Buat importante balun mak ami hato’o sobre joven sira. Ami fó hatene katak labarik klosan sira ne’e la moris ona iha situasaun 1999 no 1975. Ita tenke kria situasaun ida tuir sira-nia tempu. Labele forsa sira ba moris iha 75 no 99”, dehan.
Notísia relevante: Desire Gasana partilla esperiénsia sobre rekonsiliasaun iha Ruanda
Jornalista: Abílio Elo Nini
Editora: Maria Auxiliadora
