Ita oras ne’e to iha tempo nia ninin. Tempo entre tinan tuan no tinan foun. Tinan 2024 remata ona no tinan 2025 mai dadaun. Iha buat barak mak senti no simu. Ho buat hotu ne’ebe ita iha, no iha deit lia-los ida ne’ebe mak presiza ita refleta mak TEMPO.
Úmanu mak nudar viatura ba tempu. Ita moris no hela iha tempo. Tinan 2024 sei ba no sei la fila tan. No sei simu kedas ho tinan 2025. Ita ema mai iha mundo, haree, hela no senti mundo ida ne’e ho tempo. Iha tempo ita hasoru malu. Iha tempo ita despide malu no iha mos tempo ita husik malu ka lakon ba malu. Iha tempo halo ida senti fuan moras iha tempu mos ita senti haksolok. Iha tempo ne’ebe hafahe ita maibe mos iha tempu bai ta hodi fila ba malu. Iha tempo ita hadomi malu iha tempo mos ita iha odiu ba malu.
Husi lalaok moris hirak ne’e hotu, ita deskobre los duni katak iha buat importante rua ne’ebe mak halo ita hakaral hodi koalia sai misteriu bo’ot Maromak nian iha mundo ne’e mak; DOMIN no TERUS/SUSAR. Husi dalan terus no susar ita hatene klean kona ba saida mak DOMIN. DOMIN halo ita komprende diak liu tan kona ba laloran terus nian ne’ebe hakarak hatete katak moris sei nafatin iha esperansa. “Possivel ba ita hodi hadok a’an husi saida mak Maromak marka ona mai ita? Posisvel mos, maibe dalaruma ita sala. Possivel mai ita hodi halai ses husi moras, susar no terus sira? Possivel mos, maibe ita sei la aprende buat ida kona ba moris ida ne’e. Possivel ita końese buat balu maski ita la koko hodi senti? Possivel mos, maibe ita sei la senti katak moris ne’e ita nian”. Domin laos lasu ida ne’ebe wainhira nia mai ita haree deit parte naroman nian no laos nakukun nian. Laos mos hanesan surik ida ne’ebe prepara hodi hakanek no haborus ita fuan. Maibe DOMIN mak Esperansa. Nafatin iha esperansa iha tempo ne’ebe buat hotu sai impossivel iha moris. Nafatin iha esperansa ba wainhira hakat no sidi iha fatuk ida ne’ebe hakduir a’an iha dalan klaran moris nian. Nafatin iha esperansa ba wainhira ita nia haree hafalun ho nakukun.
Ita moris iha tempo ida ne’e. Tempo halo ita końese no senti saida mak terus no susar. Hanoin ba terus no susar hanorin ida kona ba domin. No domin halo ita koxíente kona ba esperansa ba moris ita nian. Ita nudar humano da viatura do tempo, no fiar katak iha terus no susar ita sempre iha esperansa id aba moris.
Iha mínuto ikus tinan tuan nian. Iha Paí ida hakerek iha ninia diáriu kona-ba sentimentu ninian ba nia kaben. Ha’u to ona iha tempo nia ninin entre tinan tuan ne’ebe liu ona no tinan foun ne’ebe mos mai dadaun. Maibe ha’u senti katak tempo ne’e hanesan deit no la-iha buat ida mak diferente. Iklima sira nafatin iha mudansa. Ha’u nia a’an mos iha mudansa. Maibe tamba sa tempo nunka mais iha mudansa. Ha’u tenki konxínte katak ha’u laos ema ne’ebe mak perfeitu iha ne’ebe ha’u deskobre katak ha’u hadomi ó la soe ó to mate hanesan iha ita nia Juramentu ikus iha momentu ita simu kazamentu.
“Ha’u hadomi ó tamba domin hotu iha mundo ne’e hanesan bee ne’ebe naksuli a’an ba iha lihun lagoa ida ne’ebe mak hanesan. Bee oan sira halibur hamutuk hodi sai ida deit ne’ebe transforma a’an ba udan hodi fo bensaun ba mundo.
“Hau hadomi ó hanesan mota ne’ebe mak kria kondisaun sira ho klaru ba ai-horis, ai-funan sira hodi moris buras iha foho-lolon sira. Ha’u hadomi ó hanesan mota ne’ebe fo bee ba sira ne’ebe hamrook no lori sira ba iha dalan moris ne’ebe mak sira atu ba.
“Ha’u hadomi ó hanesan mota ne’ebe hatene katak nia sei naksuli a’an ba iha mota-oan sira ho diferente ho dalan oi-oin hodi ba deskansa iha fatin ikus nian. Ha’u hadomi ó tamba ita moris iha fatin ne’ebe hanesan, mai husi nia hun ida deit, tamba ne’e bee matan inan mai ita nunka mais atu maran. Tamba ne’e wainhira ita senti lakon vontade iha moris, ita nafatin koko hodi hein iha minuto sira moris nian. Iklima malirin sei fila mai, udan-been esperansa hakuak ita iha dader ne’ebe ita hakdofak.
“Ha’u hadomi ó hanesan mota ne’ebe hahu hafahe a’an ho ninia naksuli sira iha foho-lolon, no neneik-neneik sai bo’ot hodi libur hamutuk ho mota-aon sira no to iha fatin ida, mota ne’e sei naksuli liu husi prosesu oi-oin hodi ba to iha fatin ikus nian.
“Ha’u simu ó nia domin laos Ha’u nia domin. Laos hanesan mos domin mane ida ba feto ida, laos domin aman ba nia oan, laos domin Maromak nian ba Nia sarani sira, maibe domin ida ne’ebe la-iha naran domin ida ne’ebe la-iha esplikasaun, domin ida ne’ebe la-iha razaun hanesan mos mota ida ne’ebe mak la explika nia a’an tamba nia naksuli a’an tuir dalan ida ne’ebe nia hatene atu ba. Domin ne’ebe la husu no la fo buat saida deit; mota existe ba nia a’an, mai ho nia orijem. Ho nune’e, hakarak hatete katak ha’u laos ema perfeitu maibe ha’u mos úmano ne’ebe iha frakeza sira moris nian. Ho ónestu ohin ha’u dehan; Ha’u Hadomi Ó, Ha’u Hadomi Ó, Ha’u Hadomi Ó iha tempo nia ninin.**
Adeus 2024/Bem-vindo 2025!
A Todos Família e Colegas Meu Feliz Ano Novo!
Pe. Heri Soares, SVD
