DILI, 08 Maiu 2025 (TATOLI) – Produsaun mina no gás iha kampu Bayu-Undan ne’ebé kontinua tun maka Governu Timor-Leste no empreza petrolífera Santos halo diskusaun hodi buka solusaun sira ba iha futuru.
Ministru Petróleu no Rekursu Minerál, Francisco Monteiro, hateten diskusaun ne’ebé daudaun ne’e la’o envolve Santos no Ministériu Petróleu no Rekursu Minerál, Autoridade Nasionál Petróleu no Timor GAP, E.P.
Nia dehan, tuir kontratu fahe produsaun (PSC, sigal inglés), Bayu-Undan tuir planu sei ramata iha loron 30 Juñu 2026, maibé ho produsaun ne’ebé kontinua tun ne’e halo projetu iha futuru laiha serteza.
“Uluk kedas produsaun Bayu-Undan ne’e tun, maibé rezerva sei iha. Ami tenta halo diskusaun maka’as ho Santos, iha posibilidade karik ita halo estensaun ho forma seluk. Diskusaun la’o hela, ne’ebé to’o ona faze ida ne’ebé loloos ona, ami sei informa”, Francisco Monteiro dehan ba Tatoli, iha Palásiu Governu, Dili.
Nia esplika katak daudaun produsaun Bayu-Undan redús ona, maibé rezerva gás ne’e nafatin iha hodi haruka bá merkadu Austrália nian. Merkadu úniku iha país ne’e mak kompañia ida ho naran Power and Water Corporation (PWC), ne’ebé sustentabilidade fornesimentu gás depende tebes ba ezijénsia husi empreza ne’e.
“Ida-ne’e hatudu kuandu merkadu para, la simu ona ita-nia gás, produsaun tenke hapara ona. Ita tenke hahú ona prosesu dezmantela. Entaun, ami ko’alia hela ho kompañia sira karik merkadu iha ne’ebá laiha, ita buka forma ida seluk atu kombina ho kampu sira besik hela iha ne’ebá, nune’e ita estende nia moris tinan naruk liután”, dehan.
Projetu Bayu-Undan hala’o operasaun dezde 2004 no kontribui ona billaun $25,25-resin ba ekonomia Timor-Leste, haktuir relatóriu husi Fundu Petrolíferu Banku Sentrál Timor-Leste (BCTL, sigla portugés) nian. Bayu-Undan mós kria empregu 350-resin, ne’ebé metade husi ne’e timoroan.
Maibé kontribuisaun reseita husi Bayu-Undan kontinua menus iha kada trimestre tuir relatóriu trimestrál BCTL nian hanesan trimestre dahuluk 2025 (Janieru-Marsu) hetan de’it reseita millaun $6,2.
Enkuantu reseita trimestre dahuluk iha 2024 (Janeiru-Marsu) hamutuk millaun $20,46, trimestre daruak (Abríl-Juñu) millaun $56,54, datoluk (Jullu-Setembru) $41,28. Iha trimestre datoluk 2023 (Jullu-Setembru) hetan reseita hamutuk $57,06 no dahaat (Outubru-Dezembru) $16,33.
Daudaun ne’e, gás husi Bayu-Undan distribui nafatin bá merkadu Austrália, liuhusi akordu fa’an gás ho PWC, maibé ho volume ne’ebé ki’ik husi merkadu ne’e hamosu preokupasaun kona-ba sustentabilidade husi projetu ne’e iha tempu badak.
Notísia relevante: Weststar-GAP Aviation no Santos formaliza kontratu servisu elikópteru iha Timor-Leste
Jornalista: Arminda Fonseca
Editora: Maria Auxiliadora
