DILI, 30 Jullu 2025 (TATOLI) – Edisaun daruak husi Festivál Sinema Komunidade País Ko’alia Lian Portugés (CPLP,sigla portugés) nian realiza, horisehik, iha Sentru Kulturál Jorge Sampaio, Embaixada Portugál Dili, hodi promove diálogu kulturál entre nasaun luzófona sira.
Embaixadora Portugál iha Timor-Leste, Manuela Bairos, esplika objetivu husi festivál sinema CPLP ne’e atu hakbesik kultura sira no fó plataforma ida ba produsaun emerjente sira husi nasaun sira CPLP nian, inklui kriasaun timoroan sira iha futuru. Inisiativa ida-ne’e, halo parte iha selebrasaun loron CPLP nian ne’ebé monu iha 17 Jullu.
Iha festivál sinema ne’e hatudu ezibisaun ida husi dokumentáriu “Edifísiu Master” husi realizadór brazileiru Eduardo Coutinho, ne’ebé relata moris husi rezidente sira husi edifísiu ida iha Copacabana, Rio de Janeiro, hodi fó sai emosaun solidaun no kompleksidade husi relasaun umana sira iha ambiente urbanu sira.
Manuela Bairos destaka valór sinema nian ne’e nu’udar espresaun diversidade kulturál CPLP nian, ida-ne’e hanesan kontribuisaun kulturál ida entre nasaun luzófona sira.
“Ami hakarak halo ami-nia kontribuisaun kulturál no hatudu katak iha sinema ho kualidade aas iha lian portugés”, Manuela Bairos hateten ba Tatoli.
Iha biban ne’e, nia enkoraja timoroan sira hodi prodús dokumentáriu sira uza meiu simples ho istória lokál sira, tanba selesaun filme ne’e hakarak mós inspira joven sineaatas (realizadór) timoroan sira, tanba fásil tebes foti kámara ida, bá bairru sira, ko’alia ho ema sira, hodi bele kria buat di’ak ruma, tanba Timor-Leste iha potensiál barak ba aprosimasaun hanesan ne’e.
Provedór Direitu Umanu no Justisa, Virgílio Guterres, hateten filme dokumentáriu ne’e di’ak tebes ne’ebé iha relevánsia sosiál ne’ebé iha ligasaun ho realidade timoroan nian.
“Ha’u hanoin oinsá karik iha edifísiu ida hanesan ne’e iha Díli, hodi sai hanesan espasu ida apoiu emosionál nian ba ema sira ne’ebé moris iha solidaun ka hetan diskriminasaun, tanba ita laiha edifísiu fíziku no simbóliku sira ne’e”, nia afirma.
Tuir nia, Timór sempre akontese kazu barak liuliu labarik menoridade hetan isin-rua, realidade sira ne’e iha saida maka presiza atu dokumenta lian subar sira-ne’e. Tanba liuhusi filme ne’e, iha labarik tinan 14 iha ona oan, ida-ne’e reflete duni situasaun iha Timór.
Festivál kontinua iha semana ne’e ho ezibisaun filme badak sira husi Angola no hein atu sai hanesan eventu anuál ida, haktuir husi Embaixada Portugál.
Jornalista: Arminda Fonseca
Editora: Maria Auxiliadora
