DILI, 10 Setembru 2025 (TATOLI) – Nepál hasoru krize no nakdoko hosi onda manifestasaun boot sira, ne’ebé fó sinál ba krize multidimensionál ida iha nasaun Himalaia nian. Ho manifestasaun boot ne’e halo primeiru-ministru rezigna-an no moeda napolés nian monu kle’an liu.
Husi onda manifestaun ne’e halo espoza hosi eis-primeiru-ministru nepalés, Jhalanath Khanal, ne’ebé hetan kanek hafoin nia rezidénsia hetan sunu durante movimentu antigovernamentál iha nasaun ne’e, mate ona, fó-sai hosi portál Khabarhub iha loron-tersa ne’e (09-setembru).
Tuir informasaun ne’ebé fó-sai husi Ajénsia Notisioza Túrkia, Anadolu katak revolta sira iha Nepál tama ona iha rezidénsia hosi Prezidente Nepálés, Ram Chandra Paudel iha loron-tersa ne’e.
Iha inísiu loron ne’ebá, jornál India Today fó-sai katak primeiru-ministru Nepalés Sharma Oli rezigna-an iha protestu boot sira-nia leet ne’ebé mosu hafoin governu bandu plataforma oioin hosi mídia sosiál sira.
Nune’e mós Reuters fó-sai katak Prezidente Nepál nian, Ram Chandra Paudel, aseita ona demisaun hosi primeiru-ministru no hahú ona prosesu hodi hili substitutu ida.
Autoridade Nepalés sira koloka militár sira iha loron-segunda (08 setembru) iha sekuénsia hosi konfrontu sira ne’ebé nakonu ho raan entre manifestante sira ho polísia durante protestu sira hasoru korrupsaun no blokeiu hosi plataforma sira hosi rede sosiál sira ne’ebé rezulta ema na’in-19 mate no liu na’in 100 kanek.
Moeda Nepál monu kle’an liu
Nepál hasoru krize no nakdoko hosi onda manifestasaun boot sira, ne’ebé fó sinál ba krize multidimensionál ida iha nasaun Himalaia nian.
Protestu sira mosu hafoin governu Nepalés deside atu trava plataforma mídia sosiál oioin, inklui Facebook, WhatsApp no Instagram.
Movimentu ida-ne’e hosi governu Nepál nian hamosu kedas hirus públiku nian, liuliu entre joven sira-ne’ebé sente katak sira-nia direitu ba liberdade espresaun nian hetan impedimentu. Protestu sira espalla ba sidade oioin, no kulmina iha konfrontu sira entre forsa seguransa ho manifestante sira, ne’ebé rezulta pelumenus ema na’in-19 mate no liu na’in 100 kanek.
Manifestasaun sira-ne’e haree hanesan reflesaun ida hosi deziluzaun maka’as hosi povu Nepál, liuliu entre Jerasaun Z, ho governu, ne’ebé konsidera neineik hodi halakon korrupsaun no la konsege kria empregu ba Povu.
Sira-nia ezijénsia sira habelar tanba Estadu nepalés bandu mídia sosiál, maibé mós kona-ba responsabilizasaun governu nian no futuru demokrasia Nepál nian.
Situasaun ida-ne’e sai aat liután tanba alegasaun sira kona-ba korrupsaun, nepotizmu, no dezigualdade ekonómika ne’ebé signifikativu.
Dadus hatudu katak 56% rikusoin nasaun nian kontrola de’it husi 20% populasaun, inklui elite polítika.
Iha turbulénsia doméstika nia leet, situasaun ekonómika Nepál nian merese atensaun, liuliu fundamentu sira nasaun nian.
PIB Nepál nian hahú kontratasaun
Iha situasaun polítika doméstika ne’ebé turbulentu atuál, ekonomia Nepál nian hatudu nafatin tendénsia kresimentu ida.
Tuir dadus Banku Mundiál nian, Produtu Internu Brutu (PIB) sa’e hosi billaun $34.19 iha 2019 ba billaun $42.91 iha 2024. Ida-ne’e signifika katak iha tinan neen ikus ne’e, PIB nominál Nepál nian aumenta liu 23.3%, ka aumentu ida maizumenus billaun $8,72.
Maske hetan impaktu husi pandemia Covid-19, PIB iha tinan 2020 tún ba billaun $33.43 bilaun, ho ekonomia kontratasaun 2.37%.
Momentu rekuperasaun nian hahú mosu iha tinan sira tuirmai, atinje pontu aas liu iha 2022, bainhira PIB Nepál nian aumenta 5.63% tinan-ba-tinan ba billaun $41.18.
Inflasaun Nepál nian tún iha tinan lima nia laran
Nepál Rastra Bank relata katak taxa inflasaun anuál Nepál nian tún maka’as, atinje mínimu tinan lima nian ho 2.2% iha Jullu 2025. Númeru ida-ne’e ki’ik liu duké 3.57% iha Jullu 2024 no ki’ik liu duké média anuál 2023 nian ho 7.44%.
Diminuisaun iha inflasaun to’o meadu 2025 maka tanba fatór oioin, inklui aumentu produsaun doméstiku, kustu importasaun ne’ebé ki’ik liu tanba rezerva kambiál ne’ebé maka’as, no polítika monetária ne’ebé maka metin hosi banku sentrál Nepál nian.
Inflasaun ne’ebé ki’ik fó fatin ba rekuperasaun kbiit sosa públiku nian hafoin tinan barak ne’ebé hetan todan hosi folin ai-han prinsipál ne’ebé aas.
Nepál nia taxa dezempregu: Dezafiu boot liu ba jerasaun foun
Maske iha kreximentu PIB ne’ebé promete no inflasaun ne’ebé kontroladu, dezempregu sai nafatin dezafiu sériu ida ba Nepál. Taxa dezempregu juventude nian relata katak 10.71%, ida ne’ebé aas liu iha Ázia Súl.
Nune’e mós, distribuisaun rikusoin ne’ebé la hanesan aumenta problema nia kompleksidade. Maizumenus 56% hosi rikusoin nasionál konsentra iha 20% hosi populasaun nia liman, hodi kria lakuna sosiu-ekonómiku ne’ebé luan liután.
Situasaun ida-ne’e hamosu frustrasaun kle’an entre foin-sa’e sira ne’ebé sente katak sira laiha oportunidade empregu no asesu ekonómiku ne’ebé justu.
Protestu hirak-ne’e fó-sai ona distúrbiu ne’ebé aumenta entre foin-sa’e sira Nepál nian. Sira ezije la’ós de’it asesu ba mídia sosiál maibé mós justisa ekonómika, hakotu korrupsaun no kriasaun empregu adekuada.
Rúpia nepalés sa’e ba nível ne’ebé fraku liu
Tensaun doméstika sira ne’ebé la’o hela iha Nepál halo nia moeda, rúpia Nepálés (NPR), monu ba nível ki’ik liu hasoru dolár Estadu Unida (EUA).
Tuir Refinitiv, iha loron-sesta (5 Setembru 2025), rúpia Nepálés taka 0,13% fraku liu iha NPR 141,22/US$, nia nível ki’ik liu. Tinan-ba-tinan (ytd), rúpia nepalés sai fraku ona ho 3.06%.
Enfrakesimentu ida-ne’e iha relasaun besik ho depresiasaun rúpia indiana, taxa kámbiu referénsia Nepál nian. Desde 1960, Nepál tau nia taxa kambiál ba INR iha 1.60. Nu’udar rezultadu, kualkér flutuasaun iha rupia indianu fó impaktu diretamente ba rupia nepalés.
“Tanba gastu sira ai-han nian reprezenta porsaun boot ida hosi konsumu uma-kain nian, enfrakesimentu kontinua hosi rúpia halo sasán báziku sira sai karun liu,” informa hosi ekonomista Puskar Bajracharya.
Maibé, parte negativu maka dominante nafatin. Governu hasoru todan ida ne’ebé maka todan liu atu selu nia dívida esterna, ne’ebé maka aumenta maka’as hafoin rai-nakdoko iha 2015. Folin kombustível no adubu kímiku ne’ebé sa’e mós agrava presaun inflasionáriu sira, liuliu iha setór enérjia no agrikultura.
Fonte: Reuters/Anadolu/reuters/anataraews/cnbc/indiatoday
TATOLI
