DILI, 27 Janeiru 2026 (TATOLI)—Diretór Gabinete Lisensiamentu Rejistu Atividade Saúde iha Ministeriu Saúde, Nuno da Costa de Jesus, informa husi Janeiru to’o mai iha Dezembru 2025 prodús ona kartaun profisionál saúde hamutuk 2.812 no kartaun renovasaun hamutuk 4.061.
“Ita fó kartaun ba profisionál saúde foun no renova. Nune’e, iha inísiu husi Governu anteriór to’o mai agora hamutuk rihun 15-resin,” nia dehan ba jornalista sira iha nia kna’ar fatin, Kaikoli, Tersa (26/01).
Dirijente ne’e haktuir katak tuir Dekretu-Lei númeru 88/2022 terseira alterasaun kona-ba ezersísiu profisionál saúde ne’e iha-ne’ebá selu bazeia ba diploma ne’ebé atribui ba sira, diploma lisensiadu ne’e fó taxa $25 no diploma baxarelatu ne’e $20 no ba SPK (Sekolah Perawatan Kesehatan ka Eskola Sisénsia Saúde) sira-ne’e $15.
“Agora lei ne’e hateten de’it lisensiadu mak $25, nestemomentu ba doutoramentu, mestradu no espesialiadade ne’e kategoria hotu ba $25, tanba lei ne’e mak mensiona iha-ne’ebá,” nia esplika.
Nia informa kartaun profisionál saúde (PS), úniku profisaun ba ida-ne’e mak bele hetan no bainhira emite kartaun PS, emite tuir sira-nia abitasaun literária no sira-nia diploma.
Diretór hatutan profisionál saúde sira iha kompeténsia tomak hodi bele hala’o nia profisaun ida-ne’e, perante pasiente no iha atendimentu públiku no privadu sira nune’e pasiente sira bele garante katak nia iha koñesimentu ba iha siénsia saúde.
Tanba ne’e, parte diresaun ezije ba PS katak halo atendimentu pasiente ne’e tenke tara kartaun profisionál saúde nian.
Nuno esplika iha kritériu ba PS sira atu hetan kartaun profisionál ne’e, mak dahuluk tenke iha diploma ne’ebé legaliza husi ensinu superiór, kritériu daruak tanke iha atestadu médiku, kritériu seluk tan mak iha esperiénsia servisu no iha mós avaliasaun dezempeñu husi superiór sira nune’e bele hatene katak ema ne’e iha profisaun duni atu halo servisu ba atendimentu públiku.
“Sira-ne’ebé foin graduasaun, tuir Dekretu-Lei ne’e, ita fó durasaun tempu tinan ida. Bainhira hetan ona avaliasaun dezempeñu ka rekomendasaun superiór ne’e, ita fó tinan lima, estranjeiru ita fó tinan ida de’it, tantu foun ka tuan sira hanesan de’it,” nia konklui.
Jornalista: Osória Marques
Editór: Xisto Freitas da Piedade
