DILI, 17 Abríl 2025 (TATOLI)—Primeru-Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmão, fó resposta ba buska no apreensaun osan falsu (kopia) ho montante millaun $4-resin iha armazein ida iha Bidau, katak Alfándega presiza tau-atensaun liután iha sasán tama no sai sira.
Xefe Governu dehan, osan kopia sira ne’e tama liu Alfándega no na’in ba sasán (xineza) sira ne’e mós selu taxa, tanba ne’e nia bolu atensaun ba Alfándega atu kontrolu maka’as liután iha pontu entrada sira.
“Sala oituan iha Alfándega, tanba haree de’it afinál sira selu duni mas iha items ne’e la’ós osan falsu, maibé osan ida halimar nian no iha manifest ne’e sira dehan boneka ne’ebé liu tiha, afinál bosok Alfándega,” Xanana Gusmão hato’o ba Jornalista sira hafoin halo vizita ba Kuartel Jerál PNTL, Kaikoli, Sesta ne’e.
PM Xanana hateten, kondisaun ne’e atu fó atensaun ba Alfándega atu haree didi’ak buat sira ne’e hotu, se lae ema temi fali boneka, maibé iha fatin balun falun fali ho roupa.
“Loos duni sira selu taxa la barak ida, maibé ho hahalok sira hanesan ne’e ita la tolera, tanba osan ne’e osan falsu, tanba ne’e Polísia halo buska,” nia akresenta.
Notísia relevante :Autoridade seguransa la tolera autór prodús osan falsu
Tuir Xefe Governu, osan falsu bele tama Timo tanba mentalidade serví husi servidór iha pontu entrada sira la hatudu serbisu profisionál.
“Fraku iha ita-nia hanoin, ita simu tiha osan ita uza ne’e mak ita gol, ne’e mak Polísia Investigasaun tenke haree,” Xanana reforsa.
PM haree katak iha nesesidade atu halo Reforma Alfándega, liuliu sira ne’ebé mak iha pontu entrada.
“Sim, ne’e importa,” nia katak.
Liután, Xanana felisita Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL) nia serbisu tanba bele halo buska no apreensaun hodi deteta duni osan falsu.
“Iha Kinta Feira depoizde hasoru malu ho Prezidente, ha’u felisita PNTL ho Servisu Investigasaun tanba bele kaer tiha osan ita temi osan falsu, ho montante kuatru milloes. Osan sira ne’e ikus fali mai mosu fali ema protesta katak aiiii…… osan falsu mas la’ós atu fahe tun fahe tun fahe sa’e. Osan sira ne’e dehan uza ba kultura no osan ne’e ami sunu, bainhira ami iha asuntu kulturais Xina ninian ne’e mak ami lori ba sunu,” PM katak.
Xanana esplika, hafoin Polísia husu ba Xina Timor sira no hateten katak uluk kedan bainhira sira halo sira-nia prátika to’o agora sunu surat maibé mai surat ne’e mai husi Xina.
“Sira aprezenta razaun atu dehan katak sira la’ós komete krime, maibé buat ne’e sira ne’e halo atu uza ba sira-nia kultura. Ne’e duni Polísia Investigasaun la’ós ba kaer de’it, sira investiga buat hotu. Ne’e mak kazu ne’e iha ona Mínisteriu Públiku, ita haree, bolu atensaun ba loja sira, imi tenke iha mákina ida ne’ebé ita tau osan iha ne’ebá, atu konfirma falsu ga la falsu,” nia hato’o.
Xefe Governu aviza ba loja sira, karik iha futuru ema ruma lori osan hanesan ne’e atu sosa buat ruma, deskonfia dahuluk rekuza tiha, daruak buka hatene ema ne’e sé, mai informa kedas Polísia tanba ema halimar hanesan ne’e povu mak sei terus.
Iha biban hanesan, Diretór Servisu Investigasaun Kriminál, Superintendente Xefe Polísia, João Belo, esplika, ekipa halo buska atu proteje sidadaun sira husi krime ne’ebé bele halakon sira-nia osan ka rikusoin, tanba balun ba ho osan $100 falsu ba hola populasaun nia sasán, depois populasaun volta fali osan ho montante boot, sira lakon boot.
“Tanba ne’e, ita halo operasaun ho tipu hanesan ne’e mós la’ós halo de’it iha Timor, Amérika rasik mós halo operasaun boot kontra ema sira ne’e,” nia fó sai.
Komandante João Belo esplika, osan ne’ebe mak Xina atu uza hodi sunu ba nia kultura ne’e, ninia medida labele hanesan ho osan orijinál depois nia labele uza pita no labele uza imajen sira seluk ne’ebé mak idéntiku osan orijinál.
Jornalista : Natalino Costa
Editora : Julia Chatarina
