DILI, 29 agostu 2019 (TATOLI)—Timor Timur iha ne’ebé? Horisehik no horisehik liu ba ne’e (1999), Timor Timur iha Timor Timur. Tanba, Timor Timur nu’udar illa ida ne’ebé integra[saun] sai provínsia ba dala-27 iha Negara Kesatuan Republik Indonesia (NKRI) nia mahon. Ohin, tinan 2019, ha’u hatán ho simples de’it. Katak, agora Timor Timur iha Tasitolu.
Iha Kinta (29/8/2019) dadersan, ha’u foti ain hakat neik ho esperansa be nakonu la’o hodi haree Tasitolu nia kmanek. Anin be huu, manas be manas. Loromatan be manas, sunu kulit ne’e atu mutuk no metan hanesan ikan-saboko nia kulit be metan. Hamriik, ha’u hamriik iha Estrada ibun, ha’u hateke ba tasi be nahe-aan iha oin, tasi nalihun nabilan ho kór lalehan be nakonu ho dame.
Laloran tasi, hanesan lori haklaken ai-knananuk dame nian hodi lambe tasi-ibun daladala. Laloran ida lulun aan lambe tiha tasi ibun, laloran seluk forma-aan iha kotuk atu hetan biban hodi lambe-koko rai-henek sira be namkari iha tasi ibun. Tasi no laloran tasi sira, hanesan, sira hamriik atu bidu no haksolok ba sira-nia “independénsia” ka sira-nia “hakmatek” hodi festeja komemorasaun Loron Konsulta Populár ba dala-20 (30 Agostu 1999-30 Agostu 2019) hamutuk ho povu Timor-Leste tomak iha Tasitolu aban (30 Agostu 2019).
Ha’u hateke hikas ba ha’u-nia kotuk, iha uma-adat Timor-Leste be kuda harii ba ne’e, iha barraka moderna ne’ebé luxu, orna de’it ho hena kór bandeira Timor-Leste nian (mean, mutin, kinur no metan) be nabilan. Iha klaran loloos, besik lagoa Tasitolu, iha palku boot tolu ne’ebé dezeña no falun de’it ho hena kór bandeira RDTL nian. Karik, iha fatin ida ne’e, fatin Amo Papa João Paulo II nia vizita fatin ne’e, sei nakfilak-aan ba fatin komemorasaun Loron Konsulta Populár 30 Agostu 1999?
Iha uma-adat (uma-lisan) Timor-Leste nia oin, iha barak kmanek ida ne’ebé nia forma halo hanesan letra “C” toba hateke ba uma-lisan no tasi be luan ne’e. Ha’u hakat tama ba baraka ne’e nia laran, ha’u hakfodak, hanesan ha’u tama hela iha odamatan-boot “Propinsi Timor Timur yang ke-27”. Iha ne’ebá, laiha plaka ruma ne’ebé iha nia lolon hakerek “Selamat Datang!”. Maibé, iha Baraka ne’e nia laran, ha’u haree hetan fali Timor Timur [nia oan sira] iha minutu ikus atu husik nasaun (povu) Indonézia fila ba sira-nia knua [sai husi Timor-Timur]. Baraka ne’e mamuk maibé ha’u sente nakonu ho ema atus ba rihun.
Iha barak laran, ha’u hateke tuun-sa’e, ema ida la hasee. Ha’u hateke ba oin, iha abó-feto na’in rua be hatais faru-kabaia kór de roza no ida seluk falun-aan ho tais mean be nia otas nakaras ona, tuur kaer hela surat-tahan ida atu tama ba sentru votasaun atu vota. Lahatene! Bainhira mak abó-feto na’in rua ne’e hamriik atu vota? Sira hili autonomia ka independénsia (30 Agostu 1999)? Ha’u fihir, abó-feto na’in rua ne’e hateke hela ba lalehan, lahatene, hateke ba leten atu kaer toman sira-nia destinu no futuru ba autodeterminasaun, karik.
Ha’u hateke ba liman karuk, ha’u hateke loos ba polísia Internasionál na’in rua ne’ebé hamriik firme hodi hateke maran ba abó-feto na’in rua ne’e. Karik, polísia na’in rua ne’e fó hela seguransa ba abó-feto na’in rua no populasaun sira seluk atu ezerse sira-nia direitu atu vota iha sentru votasaun. Iha ha’u-nia laran bisibisi, tanba de’it ba oan no bei-oan sira nia futuru be nabilan, abó-feto na’in rua ne’e habai-aan iha loron laran no sikat leet iha ema ua’in nia leet atu deside sira-nia futuru.
Ha’u hakat ba oin, ha’u haree-hetan grupu milísia pro-autonomia sira hamriik satan netik ha’u dalan. Grupu milísia sira ne’e, hamriik mesak kesi hena-mean iha sira-nia ulun be iha hena-rohan nee nia lolon hakerek “OTONOMI” ho kór mutin. Kamizola metan be sira hatais, iha nia lolon hakerek letra “OTONOMI” ho kór-mutin iha kór-mean ida-nia leten. Iha liafuan “OTONOMI” nia leten, latan hela bandeira Indonézia “Merah Putih” iha sira-nia hirus-matan parte liman karuk nian. Ha’u ta’uk!
Ha’u hateke fali ba kotuk, ha’u haree-hetan grupu pro-independénsia sira hamriik hakilar hodi foti sa’e bandeira RDTL (Repúblika Demokrátika Timor-Leste) ba lalehan. Balun foti sa’e Maun Boot Kay Rala Xanana Gusmão nia retratu hodi komu liman tuku sa’e ba leten hanesan atu tuku borus lalehan. Ha’u hamriik hamnasa mihis tanba haree timoroan asswa’in sira hamriik hela iha ha’u-nia kotuk. Iha ema hirak ne’e nia leet, ha’u haree timoroan sira halo hela demonstrasaun hasoru okupasaun illegal hodi foti bandeira Timor-Leste ba anin leten. Viva Timor-Leste! Viva Kay Rala Xanana Gusmão! Viva povu maubere!
Tanba ta’uk, ha’u hakat sees lalais husi fatin ne’e. Ha’u hakat ba oin, ha’u haree-hetan Xefe UNAMET, Ian Martin, ho lider reprezentante nasoens unidas sira seluk, sira halo koneferensia da imprensa ba jornalista sira husi mídia internasionál no mídia nasionál sira. Ha’u hafuhu husi kotuk, ha’u hare-hetan jornalista timoroan na’in rua ne’ebé hamriik kahór ho jornalista estranjeiru sira. Ha’u haree ida kaer kamera ne’e hanesan ha’u-nia belun Martinho Tavares no ida hamriik iha kotuk ne’e hanesan António Dias (eis-kameraman no jornalista TVTL). Maske agora sira la’ós jornalista ona maibé sira mós iha memória hodi kontribui ba rai-lulik Timor-Leste liuhusi habelar informasaun.
Ha’u hateke fali ba liman karuk, eh, iha refujiadu timoroan sira toba latan iha lona ida-nia leten hodi kalsu nia ulun ho saku be tau ai-hahán sira iha laran. Iha situasaun kruel ne’e nia leet, ha’u haree labarik na’in rua toba halimar hamnasa haksolok. Karik, ba labarik sira, iha situasaun kruél nia laran, ba sira ne’e, hanesan momentu ksolok ida ba sira. Refujiadu seluk, leba sasán no tutur saku boboot iha sira-nia kalilik no ulun leten. Refujiadu sira seluk salva-aan hodi hakbesik-aan ba militár Indonézia sira.
Tanba la tahan haree situasaun sura ne’e, ha’u hakat lais atu halai sai husi fatin ne’e. Fatin kruel. Maibé, nune’e, ha’u hakat sai husi barraka ne’e nia laran, iha korredór ida-nia laran, ha’u haree-hetan amu bispu Dom Carlos Filipe Ximenes, SDB, ne’ebé vizita hela nia povu sira be terus. Ha’u hamriik hafuhu ho laran ta’uk, ha’u hakat ba oin, ha’u haree membru FALINTIL sira tuur hela iha fatuk-lolon ida hodi ko’alia hela ho jornalista estranjeiru ida.
Ha’u hakat sees, la’o tuir korredór naruk ne’e ho ansi maibé iha ha’u-nia liman-karuk no liman-kuana, ha’u haree-hetan nafatin refujiadu sira, populasaun sura atu ba vota, ema halo demonstrasaun no buat oin-oin de’it. To’o iha korredór ne’e nia rohan, ha’u sente kmaan, tanba ha’u haree abó-feto ida hatudu hamnasa-midar hafoin vota iha sentru votasaun. Hamnasa tada vitória ida-nian.
No, ha’u foin sente katak, buat hirak ne’ebé ohin ha’u haree no haktuir ba ita-boot sira iha leten ne’ebá ne’e, nu’udar memória pasadu ida ne’ebé fotógrafu timoroan, SAM GUIDO MARTINS, grava-metin iha ninia kamera-fotografia. No, ohin, ha’u mai haree ezibisaun fotografia [tau credit point] refere, ha’u sente hanesan ha’u moris hela iha Timor Timur. No, ha’u rona, barraka oan be fatin fotografia sira taka ba ne’e, sai merenda-fatin ba bainaka Very Very Important Person (VVIP) no very important person (VIP) iha serimónia aban nian. Signifika katak, bainaka sira ne’e, aleinde horuk hela kafé oan ruma, sira mós bele haree sikuensia memória pasadu (1999) timoroan nia luta durante tinan 24 nia laran, liuhusi fotografia istóriku sira ne’e.
No, piór liu, ha’u sente laran ne’e kontente tebes. Tanba, hafoin liu tiha tinan 20 ba referendu, ha’u bele hetan oportunidade osan-mean hodi bele mai vizita provínsia TIMOR TIMUR iha Tasitolu ho memória pasadu liuhusi fotografia [ba konsulta popular 1999]. Husik tiha vizita ne’e, aban, ha’u-ó-nia-imi-ita ho povu Timor-Leste tomak sei komemora Loron Konsulta Populár ba dala-20 (30 Agostu 1999-30 Agostu 2019) iha Tasitolu. Agora Timor-Leste la’ós provínsia Timor Timur maibé sai nasaun ida soberanu ho naran Repúblika Demokrátika Timor-Leste (TDTL).
Tempu to’o ona! Tempu ona, ita halo reflesaun liuhusi fotografia istóriku hirak ne’e, hodi refleta hikas poeta no jornalista timoroan, Saudozu Francisco Borja da Costa, ninia “memória luta” liuhusi poezia ho “letra” ne’ebé nunka mate ho títulu “Minutu Ida Hakmatek”;
Hakmatek ba! Foho, foho hun no be matan sira. Kadalak no mota sira. Fatuk dalan ninia no du’ut sira, hakmatek ba.
Hakmatek ba! Manu sira be semo. Laloran tasi. Anin be huu. Ba rai-henek be namkari. Iha rai be la’ós ema ida nian, hakmatek ba.
Hakmatek ba! Tohu no au sira. Ai no airu sira. Akadiru no du’ut manu la’en. Iha matak rohan laek. Husi Timor be ki’ik, hakmatek ba. Hakmatek ba! Imi-nia hakmatek, ita-nia hakmatek.
Parabéns ba Povu Timor-Leste!
Jornalista: Cancio Ximenes
Editór : Rafy Belo
